Nagyító alatt a Benes-dekrétumok

A Benes-dekrétumok részletes szakértői elemzéséből kitűnik, hogy azok nincsenek, és nem is lehetnek ellentétben az Európai Unió jogrendjével – állította tegnap Prágában Pavel Telicka, a cseh külügyminiszter első helyettese. Telicka – aki egyben Csehország uniós főtárgyalója is – leszögezte, hogy az elemzés eredményei alapján a cseh külügyminisztérium „bizonyos lépések” megtételére készül. Ezeket azonban nem volt hajlandó részletezni, mert, mint megjegyezte, a tárca vezetésének még jóvá kell hagynia azokat.
Annyit azonban a főtárgyaló elárult, hogy Prága a dekrétumok kapcsán „részletesebb tájékoztatást” készít az Európai Parlament képviselői számára. „Szeretnénk tájékoztatni – még részletesebben mint eddig tettük – ezt a testületet a dekrétumokról és azok hátteréről” – jegyezte meg Telicka. „Megdöbbentő, hogy az Európai Parlament egyes német vagy osztrák képviselői mennyire tájékozatlanok a Benes-dekrétumok ügyében” – jelentette ki a cseh diplomata. Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetője megerősítette, hogy a Benes-dekrétumok ügyét nem kötik majd össze Csehország uniós csatlakozásával.
Petr Jezek, a cseh külügyminisztérium integrációs osztályának főigazgatója kifejtette: az elemzésben a szakértők azzal érvelnek, hogy az európai jog átvételének nincs visszamenőleges hatálya, s a dekrétumokat a mai cseh jogrendben már nem lehet alkalmazni. Telicka a sajtótájékoztatón ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a vezető cseh politikusok most már óvatosabbak lesznek, s nem adnak okot arra, hogy újabb nemzetközi vita robbanjon ki a Benes-dekrétumokról.

Schüssel hajthatatlan. Az osztrák kancellár a Benes-dekrétumok kapcsán egy interjúban kijelentette, hogy a holnap Európájában nem lehetnek érvényben diszkriminatív rendelkezések, és Prágának meg kell tennie a felszabadító lépést még az uniós csatlakozás előtt. Wolfgang Schüssel abból az alkalomból adott interjút a Kurier című bécsi lapnak, hogy a barcelonai csúcson a kérdésről beszélt Günter Verheugennel, az EU bővítési biztosával. Arra a kérdésre, hogy Verheugen az Európai Parlamentben tett kijelentései félreértést tükröznek-e, Schüssel a következőket mondta: „Erősen támogatom Verheugen kijelentéseit, amelyek szerint a Benes-dekrétumok úgynevezett átvezető törvényeit (a tulajdon visszaállításáról szóló 1991-es törvényt) az EU bizottsága és az Európai Parlament megvizsgálja abból a szempontból, hogy tartalmaz-e diszkrimináló elemeket, s szintén vizsgálja, hogy alkalmazzák-e ezeket a jogszabályokat. Lehetetlen, hogy a holnap Európájában diszkrimináló jogszabá-lyok létezzenek, amelyek továbbra is hatályban vannak.” (MTI)