Négy év alatt hat kórház ment csődbe

Az elmúlt négy évben összesen hat budapesti kórház került csődhelyzetbe, közülük az egyik – a csepeli – két alkalommal is. Az első fizetésképtelen intézmény a Szent János Kórház volt 1998-ban, legutóbb pedig a Jahn Ferenc- és a Nyírő Gyula-kórház került nehéz anyagi helyzetbe. A fizetésképtelenség okait nem tudni, arról ugyanis még egyetlen alkalommal sem készített átfogó vizsgálatot a fővárosi önkormányzat. Nincsen emellett olyan összesítés sem, amelyből kiderülne: melyik kórházcsőd mennyibe került a fővárosnak.

Budapest két csődhelyzetbe került egészségügyi intézménye közül a Nyírő Gyula-kórháznak 250 millió, a Jahn Ferenc-kórháznak pedig százmillió forintra van szüksége ahhoz, hogy elkerülje a csődöt. A döntést csütörtökön hozza meg a Fővárosi Közgyűlés. Az átadott pénzt az intézményeknek a későbbiekben vissza kell fizetniük a főváros számára.
Az elmúlt négy évben összesen hat budapesti kórház került csődhelyzetbe. Elsőként a Szent János Kórház kapott 240 millió forintot a fővárosi önkormányzattól, majd a Fővárosi Szent István Kórház és Rendelőintézet halmozott fel 250 millió forintnyi tartozást. A csepeli kórház első csődje kilencvenmillió forintba került, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-rendelőintézetnek pedig kétszázmillió forintra volt szüksége a számlák kifizetéséhez. A csepeli kórház második, tavaly nyári fizetésképtelenségének megszüntetéséhez már háromszázmillió forint kellett.
A főváros rendelete értelmében az önkormányzati biztost akkor kell kirendelni, ha az intézmények harminc napon túli tartozása meghaladja a százmillió forintot. Az önkormányzatok fizetésképtelenségéről szóló törvény értelmében a hatvan napot meghaladó tartozások esetében már nem az intézmény, hanem az önkormányzat élére kell a biztost kirendelni, ezért a főváros az utolsó pillanatban minden alkalommal intézkedett. Átfogó és összehasonlító vizsgálatot viszont még egyszer sem készített arról, hogy mi az oka a fizetésképtelenségnek. A csőd ugyanis nem csak a kórházak struktúrájától függ, hiszen van köztük pavilonos és tömbös szerkezetű is. Kupper András (Fidesz), az egészségügyi bizottság alelnöke úgy véli: a főváros támogatási rendszerében van a hiba. Nem egyforma mértékben támogatja ugyanis az önkormányzat az intézményeket, bár Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes ezt tagadja. A Főpolgármesteri Hivatal egészségügyi ügyosztályának adataiból ugyanis kiderül, hogy vannak kedvelt és nem kedvelt intézmények. A főváros a működés, a fejlesztés, a felújítás és a gépműszerbeszerzés esetében is különböző mértékű támogatást ad, amelynek mértéke nem az ágyszámtól függ. 1996 és 2000 között egy ágyra lebontva a Szent István-kórház kapta a legtöbb támogatást, csaknem harmincszor annyit, mint a Jahn Ferenc-kórház. Az intézményracionalizálási hiteleket sem egyenlő mértékben osztogatja a főváros, ebből a csepeli kórház kapta a legtöbbet, tízszer annyit, mint az Uzsoki Utcai Kórház. A csepeli kórház második csődjéhez nagyban hozzájárult a hitel törlesztésének terhe is.
A főváros a támogatások szétosztásakor nem veszi figyelembe azt sem, hogy egy-egy intézmény mennyi saját bevételhez juthat. A kórházak ugyanis saját ingatlanaik bérbeadásából próbálnak pénzhez jutni, ám míg a Schöpf-Merei-kórház összesen 15 négyzetméternyi területet tud így hasznosítani, addig a Nyírő Gyula-kórház csaknem kilencezer négyzetméternyi ingatlant ad bérbe.
Az önkormányzati biztos kirendeléséről szóló rendelettel is vannak problémák, ezért a jogszabályt csütörtökön módosítja majd a közgyűlés. Mostanáig a főváros által kirendelt önkormányzati biztos cégének járó pénzt a kórházzal fizettették ki. A kórház kifizetéseit azonban az önkormányzati biztosnak kell ellenjegyeznie. Ez azt jelenti, hogy a biztos a fizetését saját maga utalta ki. A rendeletmódosítással ezt az összeférhetetlenséget szüntetik meg.