Világtendencia, hogy az egy főre eső tejfogyasztás országonként és évente vagy stagnál, vagy csökken, 2003-ra például 0,3 százalékos fogyasztáscsökkenés prognosztizálható – állítja Balogh Zoltán. A csökkenés oka a többi innivaló, így az ásványvizek, a gyümölcslevek és az úgynevezett soft drinkek elterjedésével magyarázható. A 2003-ra szóló prognózis, a 0,3 százalékos tejfogyasztás-csökkenés mellett, jósolja az ásványvizek 6,4, a soft drinkek 15 és a gyümölcslevek fogyasztásának 6,2 százalékos növekedését. Az emelkedés részben azért következhet be, mert ezeket az italokat komoly marketingkampányokkal támogatják, míg a tejet nem.
Balogh szerint a tejről már nem lehet úgy beszélni, mint alapélelmiszerről, mert már nem lehet márka nélkül eladni. Magyarországon az össztejfogyasztás csökkenése mellett 10 százalékkal csökkent a folyadéktej-fogyasztás, miközben a sajtfogyasztás növekedett. Ez nem vigasztalja a hazai termelőket, hisz a sajtok 60 százaléka importból származik. A termelők a csatlakozás után szeretnének a jelenleginél több tejet termelni, de nem tehetik, mert akkorra már kvóta határozza meg termelésüket, aminek meghatározásában a csökkenő tejfogyasztás döntő szerepet játszott, játszik. A hazai egy főre jutó tejfogyasztás a 80-as évek végén, a 90-es évek elején jócskán 200 liter felett volt, az éves tejtermelés 2,8 milliárd liter. Ma a Tej Terméktanács adatai szerint 170 liter az egy főre eső tejfogyasztás, az éves tejtermelés 2001-ben 1,8 milliárd liter volt, miközben folyótejként, a háztáji értékesítést is számítva, durván 650 millió liter tej került a fogyasztókhoz.
A csökkenő tejfogyasztás ellenére állítható, a tej már nem lesz olcsóbb, különösen, ha a fogyasztás fellendítéséhez szükséges reklámok miatt még pluszköltségek is rakódnak rá. A költségek a tejfeldolgozókat terhelik, amelyek működését az EU-kvóta is meghatározza majd, miközben a jelenlegi tagországok meghagyták maguknak a fejlődés lehetőségét. Hollandia, Franciaország az EU-n belül is jelentős exportőrnek számít, csakúgy, mint Németország, amely tavaly 400 millió liter UHT (ultramagas hőmérsékleten kezelt/tartós) tejet exportált csak Olaszországba. Mostanra rájöttek az EU-s tejfeldolgozók, hogy a hiedelmekkel ellentétben érdemes a dobozos, tartós tejet exportálni, mert megfelelő volumennél komoly haszon képződik rajta. Bebizonyosodott, ez az út járható, és csak még jobban kitapossák, mert az EU-nak meg kell szabadulni a felesleges tejtől. A megoldás az olcsó tartós tej exportálása megfelelő profittal társítva, a leendő célpiacokat pedig, különösen az EU-bővítés, után nem lesz nehéz meghatározni. Itthon az a visszás helyzet alakult ki, hogy a tartós, dobozos tej drágább, mint a friss tej, és a tejfogyasztás csökkenése ellenére piaci részesedése növekszik. Ha a tendencia marad, akkor, figyelembe véve az EU-csatlakozás után nagyban valószínűsíthető „tejmozgást”, kijelenthető, hogy tejtermelőink nagy veszélyben vannak. Ha az uniós tartós tej betör Magyarországra, akkor termelőink jelentős részének munkájára nem lesz szükség. Ma 38-40 ezer ember dolgozik a tejágazatban. Ennek elkerülését Balogh Zoltán a friss tej fogyasztásának fellendítésében látja. A friss tej fogyasztásának csökkenése és a tartós tej fogyasztásának előretörése annak köszönhető: egy csomagolóipari cég három év alatt 1,5 milliárd forintot költött a tejjel kapcsolatos marketingre. A Tej Terméktanács kétévente 300 millió forintot fordít a tej népszerűsítésére, ez a szakember szerint kevés és hatástalan. Az iskolatej-akció pedig csupán tűzoltás. Balogh Zoltán úgy látja: ha a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, az Ifjúsági és Sport, valamint a Gazdasági Minisztérium összefog, akkor hat éven keresztül hárommilliárd forint elég lenne a friss tej folyamatos népszerűsítésére. Ez lendíthetne az össztejfogyasztáson is, mert aki tejet iszik, az sajtot, túrót és más tejkészítményeket is gyakrabban fogyaszt, bizonyított ugyanis, hogy azokban az országokban, ahol magasabb a frisstej-fogyasztás, magasabb az össztejfogyasztás is.
***
Mi a friss, és mi a tartós? Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület álláspontja szerint a friss tej fogalom eredetileg a termelőtől vásárolt tejet jelentette a fogyasztó részére. Mióta jellemzően nem közvetlenül kerül a fogyasztóhoz a tej, a friss tej fogalom azt a tejet takarja, amelyet begyűjtés után pasztőröznek, majd onnét becsomagolva a kereskedelembe kerül. Az ultrapasztőrözött tej a tartós kategóriába tartozik, nem igényel hűtést, és hosszú ideig nem romlik meg. Ezzel együtt jár, hogy például aludttejkészítésre nem alkalmas, szemben a rövidebb ideig eltartható friss tejjel.
NATO-gépek emelkedtek a levegőbe az orosz támadás hírére + videó
