Régi fényében a forradalom jelképe

A Pollack Mihály tervezte Magyar Nemzeti Múzeumot 1926 óta először az idén láthatja majd a nagyközönség eredeti formájában. Bár a nyolc éve tartó rekonstrukcióból még több lépés hátravan, a főlépcsőház, a kupolacsarnok és a díszterem felújítása elkészült. Than Mór és Lotz Károly freskói, valamint a század elején lemázolt díszítőfestés korhű színekben ékesítik a múzeumbelsőt.

Osgyán Edina
2002. 03. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Százhatvanöt esztendeje, 1837. június 22-én rakták le a Nemzeti Múzeum alapkövét, s az építkezés közel tíz évig tartott. Ez nem is hosszú idő, ha azt vesszük, hogy az 1990-es években elkezdett felújítás már a nyolcadik esztendejéhez közeledik. Pollack Mihály elképzelése szerint haladnak a munkálatok, a múzeum Lechner Jenő-féle átalakítását (1926–1927) a tervezők megpróbálták „felülírni”. Pollack szabad, kevésbé dogmákba merevedett, egyensúlyozott tagolású épületegyüttesét Lechner ugyanis átszabdalta, s szecessziós jelleget kölcsönzött az amúgy klasszicista épületnek. Az eredmény az eredetinél tagoltabb, visszafogottabb múzeumbelső lett.
A nyolcvanas évek óta tervezgetett rekonstrukció gazdasági okokból csak 1994-ben kezdődött: azóta mintegy 1700 négyzetméternyi raktárral lett gazdagabb a múzeum. Ez fontos lépés az intézmény történetében, hiszen – mint ahogyan a legtöbb múzeumban – itt is mindig a gyűjtemények tárolása jelentette a legtöbb problémát. A két belső udvar alatt az újonnan kialakított kétszintes pincerészben a legmodernebb technikával felszerelt asztalosműhely, kőrestaurátor és fotólaboratórium működik; beépítették a tetőteret is, ahol textiltár, raktárak és munkaszobák nyíltak.
Március 10-én a Magyar Nemzeti Múzeum felújítása fontos állomásához érkezett: a kupolacsarnok és a díszterem faláról lekerült az állványtenger, és a kivitelezők megkezdhették a reprezentációs térsor műszaki átadását. A freskók restaurálásával már tavaly elkészültek a szakemberek. A főlépcsőház teljes rendbetételével decemberben végeztek, a kupolacsarnok és a díszterem március elején készült el. A freskókat Lotz Károly és Than Mór készítette 1874-ben, bár mi a húszas évekbeli átalakítás eredményét láthattuk idáig. Az eredeti színek kevésbé egyszerűek és szolidak: most a bíbor, az arany és a zöld dominál mindenütt.
A következő időszakban a hangszertárat és a hátsó lépcsőházat varázsolják újjá. Az utóbbi évek egyik leglényegesebb munkája a földszint rendbehozatala lesz, amelyet még idén elkezdenek a szakemberek. A millecentenárium alkalmából már renoválták a földszint egy részét, ahol a középkori kőtár kincseit kínálják a látogatóknak.
A földszinten jóval több fal volt annál, mint amit Pollack eredetileg tervezett. Ennek részben praktikus okai voltak. A beékelt falakat a kivitelezők lebontották: így a tág térben a kőgyűjtemény is jóval látványosabb. A földszinti irodahelyiségeket, ahol a múzeum munkatársai dolgoznak, ugyancsak átalakítják. Az éppen felújítás alatt álló helyiség szakemberei addig a kerti vendégházba költöznek majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.