Másfél hét múlva, március 22-én jár le az Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázat határideje, amelyre elsősorban az önkormányzatok jelentkezhettek a már meglévő középületek akadálymentesítésére. A 138 millió forintos keretösszegből egy pályázó legfeljebb tízmillió forintot igényelhet. A fogyatékosok életét segítő korszerű jogszabályok értelmében 2003-ig kell akadálymentesíteni a közhasznú épületek közül az egészségügyi, az oktatási, az államigazgatási és szociális célokat szolgáló intézményeket. A kulturális és sportlétesítményeket 2005-ig, a tömegközlekedést pedig 2010-ig kell átalakítani.
Hazánkban több mint félmillió mozgáskorlátozott ember él. A Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány 1994 óta működteti az Akadálymentes környezetért programját. Felkérésre felmérik az adott objektumot, javaslattervet készítenek, igény esetén pedig a megvalósulási folyamatot is nyomon követik. Munkaközvetítő és tanácsadó irodájukban számítógépes nyilvántartásban szerepelnek a munkaadók és a jelentkező munkavállalók. A szolgáltatásnak célja az is, hogy mind a munkavállalási, életvezetési, mind a társadalmi beilleszkedési problémáikban támaszt nyújtson a fogyatékos embereknek. Szociális munkások, jogászok és egyéb „segítő szakmák” képviselői állnak – díjmentesen – az irodát felkeresők rendelkezésére. A munkaadók általában kétfélék: van, aki szívesen foglalkoztat mozgáskorlátozottat, és van, aki elzárkózik. Az elutasítástól való félelem miatt sokkal többen választják a rokkantnyugdíjat, mint ahányan dolgozhatnának, így viszont sokkal többet gondolnak betegségükre. Ez elszigetelődéshez és súlyos depresszióhoz vezet. Ahhoz, hogy a fogyatékos emberek munkához jussanak, a munkaerő-piaci szervezetek számára kell érdekeltséget teremteni, ennek egyik módja, hogy a foglalkoztatáshoz a munkáltató támogatást kap, a másik pedig negatív érdekeltséggel, azaz ha a munkaadó nem hajlandó mozgásfogyatékost alkalmazni, fizetnie kell egyfajta rehabilitációs hozzájárulást. A húsz főnél több személyt foglalkoztató cégeket törvény kötelezi, hogy a munkahelyek öt százalékában csökkent munkaképességűeket alkalmazzanak, de a legtöbben inkább kifizetik a büntetést, amely évente körülbelül húszezer forint.
Korábban felvetődött még a távmunka lehetősége is, amely otthon számítógépen végezhető, és interneten továbbítható a munkaadóhoz. Így a fogyatékosok is munkához juthatnának, de az elképzelés hazánkban eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az 1997-ben a távmunka elterjesztésére alakult Távmunka Közhasznú Társaság távmunkaadók hiányában 1999-re csődközelbe jutott.
Ellenben Csepelen 2000. szeptember 25-én megnyílt a fogyatékosok foglalkoztatására létrehozott üzem, ahol tollakat raknak össze, illetve csomagolási feladatokat látnak el az ott dolgozók. Kun Gáborné, a Csepeli Mozgássérültek Egyesületének vezetője elmondta, hogy a munkahelyteremtéssel segítik elterelni a gondolataikat testi-lelki bajukról, és kimozdítani őket otthoni elzártságukból. Örömmel állapította meg azt is, hogy most már kerületenként két-három gyógyászati segédeszközöket áruló üzlet is működik, mivel régebben nagyon kevés volt belőlük, és a rászorulóknak eljutni a külvárosból egy belvárosi boltba, elég nagy megterhelést jelentett.
Az akadálymentesítés viszont csak részben történt meg: a XXI. kerületi önkormányzat épületébe csak a földszinti büféig lehet bejutni tolókocsival, az orvosi rendelőbe pedig egy külön útvonalon, amelyet csak nagyon kevesen ismernek. A parkolórendszer nem megfelelő, ha ki is van jelölve a mozgássérült- parkoló, a nem mozgássérültek gátlástalanul elfoglalják. Van egy úgynevezett szállítószolgálata is a kerületnek, de a rászorulónak kiállási díjat és nyolcvan forintot kell fizetniük kilométerenként. A Magyar Egészségügyi Országos Szövetség és a BKV Rt. közös autóbusza azonban összesen négy darab buszjegyért a célállomásra szállítja, aztán haza viszi a rászorulókat.
Pesterzsébeten is működik egy rehabilitációs üzem, sőt a napokban az agglomerációs Halásztelken is átadnak egy ilyen jellegű épületet. Az önkormányzat épületében pedig az úgynevezett lépcsőjáró segítségével tudnak az emeletre feljutni a mozgássérültek.
Az V. kerületben egyenlőre nem kapnak megfelelő helyiséget, csak ígéreteket a rehabilitációs üzem kialakításához. Az akadálymentesítés itt jobban halad: az épületek folyamatos átalakítása mellett több alacsony padlójú busz is közlekedik a kerületben.
A Ferencvárosban a polgármesteri hivatal szociális foglalkoztató intézményének feladata a mozgássérültek segítése, egyre több eredménnyel. Előfordult már, hogy egy magatehetetlen mozgássérültnek külön liftet alakítattak ki a lakóhelyén – tudtuk meg az illetékesektől.
Óbuda-Békásmegyeren nincs külön rehabilitációs üzem, nagyrészt időseket lát el a helyi mozgássérült egyesület. A rászorultaknak klubdélutánokat, kirándulásokat, színházi előadásokat szerveznek, az önkormányzat tavaly külön karácsonyi támogatásban részesítette a fogyatékosokat.
Szakemberek szerint a fogyatékos ember ugyanúgy a társadalom része, mint egészséges embertársai, s a fogyatékosság csak annyit jelent, hogy a fogyatékkal élőnek különböző technikai eszközöket kell használnia saját sérült funkciói pótlására. Épp ezért biztosítani kell számára a feltételeket az élet minden minden területén, s ez nagy felelősség valamennyi hivatalnak.
Thaiföld
Bűnösnek találták a thai miniszterelnököt
