Terv a Harmincadhivatalról

A Harmincadhivatal épületének elhelyezésével kapcsolatban Széchenyi István és a nádor két különböző álláspontot képviselt. A hivatalt először a Kirakodó téren akarták felépíteni. A helyszínrajzokból az is kiderül, hogy az ötletek között szerepelt még a piarista rendház épülete és a Széchenyi utca–Árpád utca közti terület a Duna-parton. Bár a stiláris jegyek arra utalnak, hogy a munkákat Pollack Mihály készítette, a Harmincadhivatal csak feltételezhetően tartozik az építész életművébe.

Nem akarták tovább újítgatni a régi, toldozott-foldozott hivatali házat a város vezetői. A Harmincadhivatal épületének tervezése az 1820-as években kezdődött. Célszerűbbnek tűnt, hogy immár egy modern épület szolgálja a korábbi funkciókat. Nem tudni, hogy az építkezés ötlete pontosan kitől származik, de a feltételezések szerint gróf Széchenyi István indítványozta a beruházást. (Széchenyi ugyanis a későbbiekben sokat kardoskodott az ügy érdekében).
Arról sem maradtak pontos adatok, hogy a terveket ki készítette, de a stiláris jegyek alapján valószínű, hogy Pollack Mihály keze nyomát őrzik a dokumentumok.
A hivatali épületet a város vezetése a Duna-parton, egészen pontosan a kirakodópiacon akarta elhelyezni, mert a dunai kereskedelem ügyintézése így jóval egyszerűbbnek és hatékonyabbank tűnt. Ez az ötlet azonban számos városrendezési kérdést – ilyen volt a folyópartra tervezett magyar színház elhelyezése – vont maga után.
A Pollack Mihály munkásságával foglalkozó tanulmánykötet szerint a helyszínrajzok arról tanúskodnak, hogy a lehetséges helyszínek között szerepelt a piarista rendház épülete és a Széchenyi utca–Árpád utca közti terület is. Felmerült az az ötlet is, hogy a hivatalt a Színház téren építik fel.
Döntés azonban nem született: a nádor ugyanis egyik helyszínrajzot sem fogadta el, és egyre halogatta a döntést. Széchenyi gyenge egészségi állapotára hivatkozva azonban sürgette a ház építését, amelyet ő az Akadémia-palota helyére álmodott meg.
Bár a Pollack-féle tervek két verziója maradt fenn, egyiken sem olvasható a mester neve. Az első változat szerint a Harmincadhivatal otthona egy egyszintes, talapzaton kialakított épület lett volna, míg a másik terv alapján emeletes palota épült volna. Az épületek fő- és oldalhomlokzati terve ma is felkutatható, míg alaprajz, illetve keresztmetszet nem került elő. A Pollack Mihály című kötet így jellemzi a két tervet: „A kisebb méretű változatban az egész épület egyenletes rusztika-fugázású talapzaton emelkedik – ezt csupán az alagsor fekvő téglány alakú ablakai törik át – és az épület sarkain is rusztikakeretezés ad erőteljes lezárást. (…) Az emeletes megoldás egyenletesebb tagolású, kevésbé nyomasztó kialakítással. Talán sehol sem került mesterünk oly közel a francia forradalmi építészek felfogásához, mint ez esetben.”
Bár az épület terveit soha nem fogadták el, a tervek újszerűsége és különlegessége abban rejlik, hogy az alkotó a célszerűség szempontjai szerint dolgozott. Bár a stiláris jegyek arra utalnak, hogy a rajzokat Pollack készítette, a Harmincadhivatal csak feltételezhetően tartozik a mester életművébe.