Tovább kísért a benesi szellem

Kizárólag szláv állammá akarták átalakítani Csehszlovákiát a győztes nagyhatalmak támogatásával a második világháború után, és ennek döntő előzményét képezték az 1945 áprilisában kihirdetett benesi dekrétumok – fogalmazott közleményében a Százak Tanácsa. A neves közéleti személyiségeket tömörítő civil szervezet szerint a kisebbségellenes intézkedések közé tartozott, hogy már 1945 májusában kihajtották Pozsonyból a német és magyar lakosság 90 százalékát. A dekrétumok gyakorlati következményeit felidézve a Százak Tanácsa emlékeztetett arra: a magyarok vagyonát állami felügyelet alá helyezték, üzleteiket, műhelyeiket zárgondnokság alá vették, állásaikból elbocsátották őket, egyesületeiket feloszlatták, lelkészeiket templomaikból kitiltották. Mindehhez hozzájárult, hogy 44 ezer magyart deportáltak Csehországba rabszolgamunkára és azok egy részét kegyetlenül legyilkolták. Az atrocitásokat követte a kényszerű lakosságcsere, amelynek során hatalmi erővel áttelepítettek 76 ezer magyart, míg Szlovákiába önként ment át 60 ezer magyarországi szlovák. – Ennyi idővel az egyetemes történelemben példátlan kollektív nemzetiségi jogfosztás és a vele járó kegyetlenkedések után Magyarország – Ausztriával és Németországgal együtt – joggal várja el a benesi dekrétumok eltörlését – olvasható a közleményben.
*
Szlovákiában óriási a félelem, hogy a Benes-dekrétumok eltörlése a határok megváltoztatásához vezetne – nyilatkozta kedden a pozsonyi Új Szónak Bugár Béla. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke emlékeztetett rá: nem az összes, 143 dekrétum megszüntetéséről lenne szó, csupán azokról, melyeknek hatásai máig érezhetők. Azokról van szó, amelyek hatálya miatt a szlovákiai magyarok ma nem részesülhetnek különféle kárpótlásokban, mert annak idején a Benes-dekrétumokra hivatkozva vették el a vagyonukat.
Bugár megerősítette: az MKP az őszi választások után felveti a dekrétumok hatálytalanításának kérdését, és ragaszkodni fog ahhoz, hogy a probléma kezelésének módja a kormányprogram része legyen.
Ha Szlovákia 2004-ben, vagy később az Európai Unió tagja lesz, akkor az uniós törvényhozás keretén belül mindenképpen meg kell oldani ezeket a kérdéseket.