Nagyobb volt a kínálat az elmúlt három-négy hónapban, mint a kereslet, és az ingatlanárak kismértékben visszaestek. A kis lakásokra találtak vevőt a hirdetők, de a húsz-harmincmillió forintos, hetven négyzetméternél nagyobb lakások nehezen eladhatóvá váltak – magyarázta Mészáros Dávid, az ingatlan.com igazgatója. Véleménye szerint akik három-négy éve vásároltak ingatlant, rendkívül jól jártak, hiszen az árak azóta háromszorosára nőttek. Most is előfordulhat az ingatlanpiacon kisebb mértékű árnövekedés az új kedvezmények hatására.
A budapesti ingatlanstatisztikából kiderül, hogy az eladásra kínált otthonok átlagára 18,9 millió forint, és a hirdetett lakások átlagterülete 83 négyzetméter. A legolcsóbb lakás két és félmillió forintba került, míg a legdrágább 83 millió forintba. A legdrágább lakások a XII. kerületben vannak, ahol az átlagár 334 ezer forint négyzetméterenként, de 300 ezer forintos négyzetméterár felett van az I. és a II. kerület is. Legolcsóbban a XXIII. és a IV. kerületben lehet lakáshoz jutni: az átlag négyzetméterár 151–164 ezer forint. A legdrágább kerületekben is hirdetnek 164 ezer forintos négyzetméteráron ingatlant, és a legolcsóbb XXIII. kerületben is előfordul a 311 ezer forint négyzetméteráron kínált ház. A panellakások a legolcsóbbak, átlagértékük 125–287 ezer forint között mozog. Csepelen kínálják a legkedvezőbb áron a panellakásokat, míg a második kerületben a legdrágábbak. Budapesten családi házhoz 8,5 millió forintért is hozzá lehet jutni, de a családi házak átlagára 34,3 millió forint. Az ingatlanhirdetések azonban nem teljesen tükrözik a valóságot, mert először általában drágábban hirdetik meg az emberek a lakásaikat, mint amennyiért el tudják adni. Néha az is előfordul, hogy az olcsón kínált ingatlanra olyan sok az érdeklődő, hogy az alku során fellicitálják az árakat.
Mészáros Dávid elmondta: a lakás eladási árát csak kismértékben befolyásolja, hogy frissen felújított vagy teljesen lehasznált ingatlanról van szó. Általában a vevő tájékozatlan a felújítás költségeit illetően, ezért ezeket a költségeket jóval alábecsüli, vagy úgy gondolja, hogy a felújítást házilagosan is meg tudja oldani. Éppen ezért az eladás előtt nem érdemes a felújítási tortúrát felvállalni, hiszen a felújítás árát általában nem lehet érvényesíteni az eladási árban. Tehát a lakás vásárlásánál csak kismértékben számít a lakás állapota, viszont jelentősen befolyásolja az árat a városon belüli elhelyezkedése, a lakás beosztása, a fekvése, a panoráma és egyéb szempontok, amelyeken nem igazán lehet változtatni. Az ingatlanszakértő tanácsai szerint a lakásvásárláskor jó tudni, hogy a lerobbant századfordulós társasházak műszaki állapota sok helyen olyan terhet ró a lakókra, amelyet önerőből képtelenek megoldani. Ha egy ilyen házban vásárol valaki lakást, nyugodtan hozzászámolhat a vételárhoz több millió forintot.
A lakások nagy része még ma is magánúton kel el, és kevesebben vesznek igénybe közvetítőt, bár mára már kialakult egy olyan ingatlanközvetítői kultúra, ami nem az átverésről szól. Úgy tűnik, hogy a nyomtatott sajtó, a hirdetési újságok elveszítették a kizárólagos helyzetüket, ma már az internet is hatékony hirdetési eszközzé vált. Magyarországon minden második lakásvásárló az interneten is körülnéz az ajánlatok között.
Nyugat bukása
„Amit most látunk, az a Nyugat hanyatlásának a kezdete”
