Túlzók az unió élelmiszer-biztonsági követelései

Szigorúbb élelmiszer-biztonsági normák bevezetését követelik a tagjelölt országoktól az unió egyes gazdálkodói csoportjai. Vonza András agrárminiszter túlzónak nevezte a követelést, rámutatva, a hazai állat- és élelmiszer-egészségügyi jogszabályok nem egy tagország hatályos rendelkezéseinél is szigorúbbak.

Szigorúbb élelmiszer-biztonsági normákat sürgettek az unióba készülő kelet- és közép-európai országoktól az egyes uniós gazdálkodói csoportok, amelyek tagjai szerint az állatbetegségek határokon keresztüli terjedésének kockázata növekedhet, ha az érintett országok nem fokozzák az ellenőrzést – hangzott el a hét elején egy olaszországi gazdálkodói konferencián, ahol a résztvevők nyomatékosították: a jelölt országoknak nagy erőfeszítéseket kell tenniük az egészségügyi ellenőrzés fokozására, mielőtt csatlakoznának az unióhoz, mivel az élelmiszer-biztonsági normák a csatlakozni kívánó kelet- és közép-európai országokban nem megfelelők.
Az uniós csoportok által sürgetett élelmiszer-biztonsági szigorításokra reagálva Vonza András agrárminiszter diszkriminatívnak nevezte a kezdeményezést – hiszen Magyarország eleget tesz a legszigorúbb uniós előírásoknak, és folyamatban van az élelmiszer-biztonsági hivatal felállítása –, amelyet nem tart valós és reális igénynek; a mezőgazdaság egészét tekintve e területen élen járunk, nem egy esetben megelőzve néhány tagországot. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az idehaza februárban nagy port kavaró szennyezett csirkeszállítmány az unióból érkezett, mindenféle hivatalos dokumentummal kísérve.
A miniszter kijelentését erősíti Laurens Jan Brinkhorst holland mezőgazdasági, környezet-gazdálkodási és halászati miniszter is, aki nemrég kijelentette: az unió nem akar külön ellenőrző rendszert iktatni a jelenlegi és a majdani uniós országok élelmiszer-biztonsági ellenőrző rendszere közé, mert az unión belül szükséges a szabályok egységesítése és a közös piac létrehozása, ahol megelőzhetők az unióban az utóbbi időben fellépő betegségek is.
Az unióban kitörő élelmiszer-minőségi botrányok közül mindegyik mély nyomokat hagyott a gazdák és a fogyasztók emlékezetében. A tavaly február végén Nagy-Britanniában kitörő száj- és körömfájásjárvány a brit szarvasmarhák, sertések és juhok tízezreinek elpusztulásával járt, de a kontinensre átterjedve nagy károkat okozott Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Írországban is. A járvány áttételesen elérte Magyarországot is, az Európa-szerte elrendelt exportstop miatt válságba sodorva juhágazatunkat.
A kergemarhakór, a BSE-járvány is megkérdőjelezi az uniós állattenyésztés egészségügyi ellenőrzését, hisz annak ellenére, hogy a kórt terjesztő hús- és csontliszt etetését 1990-ben betiltotta az unió, egyre-másra bukkannak fel fertőzött egyedek a tagországokban a szigorú szűrővizsgálatoknak köszönhetően. Egy-egy beteg állat megtalálása a vele egy környezetben élő jószágok kiirtását eredményezi. Továbbra sem mérhető fel pontosan, hogy mekkora a világ BSE-fertőzöttsége, ami annak is köszönhető, hogy a britek sokáig titkolták a kór jelenlétét és hatását. Az unióban a nagyok mellett voltak kisebb volumenű, de nem kevésbé jelentéktelen „melléfogások” is, például a három évvel ezelőtti belgiumi dioxinbotrány és a tavaly januárban kipattant osztrák eset, amikor bebizonyosodott, hogy Ausztriában illegális hormon- és antibiotikum-készítményekkel kezelt sertések kerültek forgalomba.