Aráckevei–soroksári Duna-ág csaknem hatvan kilométer hosszú, vízszintjét két zsilip szabályozza. A mellékág sajátos vízgyűjtő-befogadó rendszer, amelyet két természetes vízfolyás táplál: maga a Duna és a bal partról beletorkolló Gyáli patak.
Ez a szakasz vízi túrázásra kiválóan alkalmas, mégis kevesen túráznak itt. Mindez összefüggésben lehet azzal, hogy a terület környezeti terhelése a megengedettnél nagyobb, és a víz minősége sem alkalmas a fürdésre.
A Pro Régió Ügynökség tavaly kidolgozta vízitúra-útvonalát, amelynek célja a kistérségek idegenforgalmi látványosságainak bemutatása mellett olyan körülmények kidolgozása, ami a legkorszerűbb lehetőséget nyújtja az aktív pihenésre. Ezért a települések önkormányzataival összefogva kikötőhelyeket, szabadidőparkokat és egyéb pihenési helyeket, szállást, vendéglátóipari egységek kialakítását tűzték ki célul az adott útvonalon. A tervezők az ökorégió tájképi és ökológiai egységét nem bontották meg, sőt céljuk egy olyan terv kidolgozása volt, amellyel a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás érintett települései a megvalósításhoz szükséges anyagi forrásokat pályázat útján elnyerhetik.
A kajakkal, kenuval túrázók számára fontos, hogy a part mentén megfelelő sűrűségben legyenek kikötésre alkalmas helyek, ahol akár kisebb műszaki probléma orvosolására vagy étel-ital elfogyasztására is van lehetőség. Fontos, hogy maga az indulóhely tömegközlekedéssel és személygépkocsival megközelíthető legyen, illetve az őrzött parkoló és a túraeszköz-kölcsönző is működjön. A tervben felmért helyszínek egy csoportjánál a fövenyes partszakasz természetes kikötési lehetőséget biztosít, lecsökkentve a beruházás ez irányú költségeit. A stégek állapota eltérő. Van olyan hely, ahol teljesen ki van építve, de van, ahol egyáltalán nincs. Ezzel összefüggésben a leggyakoribb probléma, hogy a meglévő kikötőhelyek többsége is ráfordítást igényel. A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon a stégek kialakítása – az állandó vízszint miatt – nem jelent túl nagy gondot, de ugyanez a Nagy-ágon a változó vízszint miatt már nehezebb feladat. A tervezők bíznak abban, hogy a vendéglátóegységek tulajdonosaival meg tudnak állapodni a stégek kialakításáról és rendben tartásáról, amelynek fejében ezen üzletek a túraismertetőben mint kikötésre alkalmas helyek jelennének meg.
A kikötésnél szem előtt kell tartani a hajók sérülékenységét is, ezért a stégek víz alatti részeit védőköpennyel kell ellátni, illetve a rögzítésre szolgáló eszközök biztonságos kialakítása is lényeges. A helyszínek infrastruktúrája is eltérő, a kiépítetlenség, a természetes ökológiai viszonyokhoz leginkább közel álló állapot bizonyos esetekben előnyt jelent, hiszen a túrázók egy csoportja a lakott helyektől való elkülönülést, a nyugalmat kedveli, míg mások a meleg vizes zuhanyzót és a vízöblítéses illemhelyet is igénylik a táborhelyeken. Egyes szakaszokon – a szinte egybefüggő part menti beépítésnek köszönhetően – kultúrtáj jellegű területek találhatók, mint például Szigetszentmárton, Szigetbecse területén, más szakaszokon a Duna-ág azonban igazi természet közeli, már-már vadregényes arcát mutatja, szigetekkel, holtágakkal, védett növényritkaságaival.
A víz minőségéről elmondható, hogy a bakterológiai és toxicitási mutatók kedvezőtlenek, viszont északról déli irányban fokozatosan javul, így Szigethalomtól délre már fürödni is lehet a Dunában.
Az adott területen a szálláshelyek bővítése is szükséges, ennek fontos szegmense lehet a vízi túrázás igényeit is kiszolgáló olcsó szálláshelyek létesítése.
A kistérségben tartott vízitúra-megbeszélésen a részt vevő települések képviselői beszámoltak saját helyszíneikről. Ebből kiderült, hogy a területek infrastrukturális fejlesztése megoldható, és van, ahol rendelkezésre is állnak a szükséges közművek, sőt a helyi idegenforgalmi adottságok is turisztikai vonzerőt jelentenek.
Magyar Péter
Bizonyítékok hada mutatja meg, hogy gyakran tesz szájkosarat embereire Magyar Péter
