A jogászképzés szerepe

Többek között úgy válaszolhatunk a tudásalapú társadalmi modell kihívásaira, ha a kutatók közvetlen támogatására és szigorú elszámoltatására építünk – összegezhetők a Jogi felsőoktatás Magyarországon címmel, a Szent Ignác Katolikus Szakkollégium szervezésében rendezett szombati szimpóziumon elhangzott vélemények.

A XXI. század a tudás társadalmának kihívásaival szembesíti a nemzeteket és az egész emberiséget. Ez elől a magyar nemzet sem bújhat el – közölte Seereiner Imre, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára köszöntőjében. Kiemelte: a piacgazdaság és a jogállam kiépülésében felértékelődött a jogászképzés, valamint mára társadalmi és gazdasági kérdéssé vált.
Seereiner megemlítette, hogy 1998 és 2002 között a kutatás-fejlesztésre fordított források 0,8 százalékról 1,4 százalékra bővültek. Ennek kapcsán célként jelölte meg 2006-ig a kutatói létszám 30 százalékos bővítését, elsősorban a versenyszférában.
Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója üdvözölte és fontosnak tartotta az oktatásra, illetve kutatásra fordított támogatás növelését. Ugyanakkor az oktató szavaiból kiderült: szerinte közvetlenül a kutatót kell támogatni, majd szigorúan elszámoltatni, hogy valóban arra használta-e a pénzt, amire kapta. Zlinszky a jogászképzésről szólva elmondta: az elméleti oktatásra rá kell épülnie a gyakorlati képzésnek. Mint mondta: a jog egységes rendszer, aki csak egy részét tanulja meg, semmit sem tud belőle, ezért óva intett attól, hogy a piacorientáltság miatt csak egy-egy szűk területre képezzenek jogászokat.
A Szent Ignác Katolikus Szakkollégium 10. alkalommal szervezte meg a tudományos szimpóziumot. Az eddigi tanácskozásokon többek között a retorika, az információs társadalom témakörével foglalkoztak.