A lengyelek már kiábrándultak Millerből

Növekvő munkanélküliség, szociális megszorító intézkedések sora, a reformok lassulása, érezhetően mind önteltebbé váló politikai stílus, látványosan romló társadalmi közérzet, szaporodó utcai tiltakozások kísérik a posztkommunista kormány eddigi fél évének működését Lengyelországban. Képletesen szólva az ismét többször emlegetett lengyel út tehát a mai kormányosokkal inkább kitérőnek, mintsem gyorsforgalmú autósztrádának tűnik.

2002. 04. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavaly ősz elején nagy fölénynyel hatalomra került, egykori KB-tag Leszek Miller vezette baloldali kormány a gazdasági nehézségekre és a súlyos költségvetési hiányra hivatkozva számos megszorító intézkedést jelentett be működésének eddigi fél évében. Ez idő alatt Varsóban is megtanulták Bokros Lajos nevét, aki Marek Belka pénzügyminiszter tanácsadójaként adja át a Magyarországon kipróbált ez irányú tapasztalatait. A kormány többek között szigorította az adótörvényeket, lerövidítette a szülési szabadságot, befagyasztotta a tanárok fizetését és megnyirbálta a diákok utazási kedvezményeit is. Csupán az utóbbi három intézkedés csaknem hárommilliárd zloty (70 forint: 1 zloty) megtakarítást jelent az idei költségvetésnek.
A magánszemélyek jövedelemadózásáról szóló módosított törvény egyebek mellett két évre a 2001-es szinten fagyasztotta be az adósávokat, és 20 százalékos átalányadót vezetett be egyes tőkejövedelmekből (banki megtakarítások, kincstári értékpapírok, kötvények, befektetési alapok – a nyugdíjalapok kivételével) származó nyereségekre. A kormány 2002-ben 4,3 milliárd zloty pótlólagos költségvetési bevételt remél a módosításoktól. Mindezek után a napokban kiszivárgott, hogy a pénzügyminisztérium a személyi jövedelemadózási rendszer módosításán dolgozik, amelynek értelmében a jelenlegi három adósáv (19, 30 és 40 százalék) mellett egy negyediket is bevezetnének 12 százalékos adókulccsal. Csaknem kétmillió adófizető a jelenleginél magasabb adót fizetne. A minisztérium – korábbi bejelentéseinek megfelelően – tervezi a jelenlegi adómentes jövedelem megszüntetését, amelynek felső határa 518 zloty (kb. 35 ezer forint). Elemzők szerint a tervezet nem kedvez a vállalkozások fejlesztésének, új munkahelyek teremtésének (amire vonatkozóan a kormány stratégiai tervet készített), és nem javít a nyugdíjasok és munkanélküliek helyzetén, akik elsősorban új munkahelyek létrejöttében érdekeltek.
A szülési szabadság a jelenlegi 26 hét helyett 16 hét lesz az első, és 18 hét minden következő gyerek után, illetve 26 hét marad, ha ikrek születnek. Ez azt jelenti, hogy visszatértek a 70-es évektől 1999-ig érvényben lévő szabályozáshoz. Megszüntették az eddigi egyszeri, szociális helyzettől független anyasági segélyt (408 zloty), helyette a jövőben a legszegényebbek kapnak csak 195 zloty segélyt.
A képviselők megszorításokat fogadtak el a munkanélküli-segélyek és a munkanélküliek egészségbiztosítása területén, továbbá a 2001-es, 7,75 százalékos szinten befagyasztották az egészségbiztosítási járulékot. A kórházi tartózkodás idején fizetett táppénz mértékét 80-ról 70 százalékra szállították le.
A Buzek-kormány által megkezdett egészségügyi reform helyzete közben úgy áll, hogy a betegpénztárak eltörlésével, a költségekre figyelő racionális intézkedésektől történt visszalépéssel, az újraközpontosítással a reform kiigazítása helyett Millerék „a gyereket is kiöntötték a fürdővízzel”.
A szejm a tavalyi szinten befagyasztotta az állami költségvetési szféra fizetéseit, és egy évre „jegelte” az előző kormány által elfogadott „tanári charta” rendelkezéseit is, ami azt jelenti, hogy a tanárok nem kapták meg az esedékes fizetésemeléseket. Az oktatásügy helyzete különösen drámai, az érdekvédő szervezetek tüntetésekkel szeretnék kicsikarni a költségvetési ráfordítások növelését. Az intézkedésből a költségvetésnek 1,9 milliárd zloty megtakarítása származik. Országszerte tüntettek a diákok is, mert a tanulók eddigi 50 százalékos utazási kedvezményét 37, a 100 százalékos kedvezményeket pedig 78 százalékra mérsékelték. A lakóhely és az iskola közötti utazásokhoz igénybe vett bérletre a jövőben a diákok 49 százalékos kedvezményt kapnak. Mindeközben az iskolareform terén megtett lépésektől is visszatáncoltak.
Millerék hatalomra lépése óta kitapintható a feszültség a kormány és a jegybank viszonyában. A kormányzó párt folyamatosan és nyilvánosan minősíthetetlen hangnemben bírálja a központi bankot, állandósult politikai nyomásgyakorlásával bátorítja a kamatcsökkentésre játszó tőkespekulációkat és megváltoztatná a jegybankról szóló törvényt. A Lengyel Nemzeti Bank és a Legfőbb Ellenőrzési Kamara (NIK) elnökei már ősz óta nem vehetnek részt a kormányüléseken. A rendszerváltás óta eltelt 12 évben eddig egyetlen kabinetet sem zavart a jegybankelnök és a (magyar számvevőszéknek megfelelő) NIK elnökének jelenléte a kormányüléseken. Mindez újabb jele annak, hogy bár a kormány együttműködési szándékról beszél, valójában konfrontációra törekszik. Mindez olyan szélsőségekhez vezet, hogy a nemrégiben még koalíciós partnernek csalogatott konzervatív liberális Szabadság Unión belüli szociálliberális szárny prominens alakja, a jelenlegi bankelnök Leszek Balcerowicz karikatúrájára lehet lövöldözni egyes varsói céllövöldékben. A hatalomgyakorlók stílusát tovább árnyalja az a nemrégiben botrányt kavart eset, amikor a miniszterelnöki hivatal sokáig a külügyi tárca vezetésére is esélyes államtitkára a barcelonai uniós csúcson, mint mondta: „baráti gesztusként” a parkban váratlanul átölelte és arcon csókolta a lengyel küldöttség tolmácsnőjét, majd megpaskolta a hölgy hátsó részét.
Helyi elemzők a magyar konzervatív oldal összehasonlíthatatlanul jobb helyzetére, a két ország gazdasági helyzetének eltérő voltára utalva óvnak a közvetlen párhuzamoktól, néhány, a két baloldal korábbi kormányzása alapján jellemző vonás viszont szembetűnő. A Miller-kabinet eddigi tevékenységét értékelve azt emelik ki, hogy a szétzilált gazdaság rendbetétele érdekében a fájdalmas megszorító intézkedések ellenére sem sok minden történt. Ahogy Varsóban többen fogalmaznak, Milleréknek ugyan idáig nem sikerült semmit látványosan elrontaniuk, láthatóan nincs azonban pozitív tervük sem. A reformok jelentős részét a szükséges kiigazítás helyett egyszerűen leállították, tompították a liberális gazdaságpolitikát, látványosan fizetnek a szavazatokért a szakszervezeteknek. Régi beidegződések elevenednek meg, így többször érezhető a boszszúvágy, az egyenlősdin alapuló szociális retorika, különösen vidéken, ahol egészen az iskolaigazgatói szintig tisztogatnak, s az állami hivatalnokokra vonatkozó törvényt figyelmen kívül hagyva, szokás szerint újraosztják a nem politikai állásokat is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.