A vastagbőrűek háza ma elefántok otthona

A vastagbőrűek háza a megújult állatkert átadásának évében, 1912-ben készült el. A tervező Neuschloss Kornél ötvözte az afrikai és indiai építészetet – figyelembe véve az állatok származási helyét – és a szecesszió stílusjegyeit. A tervező arra törekedett, hogy varázslatos hangulatot teremtsen odabent, ezért sok nemes anyagot – zománcos csempéket, színes üvegablakokat – használt.

Osgyán Edina
2002. 04. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

n Osgyán Edina
Kubinyi Ágoston (1799–1873) a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója vetette fel először, az állatkert alapításának gondolatát, de az 1848–49-es események miatt az ötlet akkor feledésbe merült. A Magyar Tudományos Akadémia ezt követően 1863-ban tárgyalt – akkor már Xantus János javaslatára – az állatkertről. A tárgyalássorozat eredményeként létrejött az Állatkert Részvénytársulat, amely egy kézben fogta össze a létesítendő intézmény körüli feladatokat, elsősorban a tőke összegyűjtéséért felelt.
Pest város a nemes ügy megvalósításáért 16 hektárnyi területet adományozott. Az állatkert mindössze egy esztendő alatt készült el. Az 1866-os ünnepélyes megnyitón jelen voltak a tervezők is, így Skalnitzky Antal (1836–1878) és sógora, ifj. Koch Henrik (1837–1889), akik az épületek és ketrecek terveit készítették, valamint a kerttervező Pecz Ármin (1820– 1896). 1866-tól egy éven át az első igazgató Xantus János volt.
Országszerte közügy volt az állatkert gazdagítása, így az első években több mint ötszáz állat lakott a városligeti területen. Világjáróink is előszeretettel gyarapították a különleges állatok számát. Hauszmann Alajos (1847–1926) műépítész tervei szerint 1876-ban felépült a nagyragadozók háza, és egyre több állatházat alakítottak ki. 1872-ben Állat- és Növényhonosító Rt.-vé alakult az addig csak állatokat bemutató kert. 1907-ben az intézmény a főváros tulajdonába került. Ekkorra időszerűvé vált az átépítése is, amelyre az ország vezetése négymillió koronát szavazott meg.
Az újonnan alakult szakértői bizottság a legtöbb állatházat lebontatta. Az átépítés parkosítási, állatelhelyezési terveit Lendl Adolf (1862–1942) zoológus, az MTA tagja készítette (mellszobra az állatkertben látható); Lendl 1911-től 1919-ig az állatkert igazgatója is volt. Az építkezést Neuschloss Kornél (1864–1935) építész irányította. Ő tervezte a vastagbőrűek házát, az akvárium belsőépítészeti kialakítását és az új elefántos főkaput is. Ebben az időszakban huszonhat új állatházat alakítottak ki, ebből tizenhetet Kós Károly (1883–1977) és Zrumeczky Dezső (1883– 1917) tervezett.
Ekkor épült fel a pálmaház is, valamint a kis- és a nagyszikla építménye. A régi házak közül csak a bagolyvár maradhatott meg. A vastagbőrűek háza a megújult állatkert átadásának évében készült el. Neuschloss Kornél műépítész 1912-ben tervezett művéről tudható, hogy korábban a vastagbőrűek háza nevet viselte. Neuschloss keverte az afrikai és az indiai építészet jellegzetességeit – figyelembe vette a házba telepített állatok származási helyét – a szecesszió stílusjegyeivel. A tervező célja az volt, hogy az elefántházban a belépőt egy kissé meseszerű, varázslatos közeg fogadja, ezért csupa nemes anyagot – Zsolnay-pirogránit díszeket, színes zománcos csempéket, eozinmázas állatfigurákat, színes üvegablakokat, különféle bányákból származó termésköveket – használt.
A kerámiákat a Zsolnay-gyár az eredeti árnál jóval olcsóbban adta, így járultak hozzá az állatkert szépítéséhez. A tervező egy minaretet is épített az elefántházba, amelyet 1915-ben a török kormány kívánságára lebontottak. Nem találták ízlésesnek az iszlám kultikus szimbólumot az állatházban. Ezt a műemlék rekonstrukciójakor visszaépítették.
Az elefántház az utóbbi években használhatatlanná vált, annak ellenére, hogy a II. világháborúban nem szenvedett sérülést az épület. Hiányzott a külső vakolat, miként a színes ólomüveg ablakok is. Az állatkifutót egy sekély dagonyázó fürdőmedence tagolta. Kugler Katalin – eredeti tervrajzok hiányában – egy régi fénykép alapján készítette el a torony és az épület terveit. Az épületet a modern állattartási követelmények szerint átalakította valamelyest, de szemmel tartotta a műemlékvédelmi szeppontokat is. A belső terveket a Kós Károly-kutató ausztrál építész, Anthony Gall készítette. Az ő nevéhez fűződik a falfestmények rekonstruálása is, amelyek a vakolat alól kerültek elő. A régi értékeket pótolták, így a Zsolnay-kerámiákat, az eozinmázas szobrokat is. Megújult a tetőszerkezet, felépült a lebontott minaret is. Az ólomüveg ablakokat amerikai üveggel pótolták. Növeli a kissé meseszerű hatást az új csillár és a terrazzo padlóburkolat.
A tervezők az istállókba padló- és falfűtést építettek, és természetes megvilágítást alakítottak ki. A kifutók sziklákkal, dombbal, árnyékot adó fákkal gazdagodtak. Az állatok egy 110 négyzetméteres medencében fürödhetnek, de ha kedvük van akár zuhanyozhatnak is egy korszerű készülék segítségével. A kifutóba épített mérleggel a gondozók könnyen mérhetik az állatok testsúlyát. A kilencvenéves elefántház rekonstrukciója nem maradt elismerés nélkül, hiszen tavaly elnyerte a kitűnő minősítésnek számító Europa Nostra Díjat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.