Újpest egyik leghíresebb embere, kedvenc polgármestere Erdélyben, a Háromszék megyei Málnáson született 1872-ben. A fiatal Semsey a nagyszebeni általános iskolában tanult, majd beíratkozott az Állami Főgimnáziumba. Innen a brassói tudományegyetemre, végül a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemre jelentkezett. Itt szerzett jogászdiplomát 1894-ben.
Szerencséje volt, mert mindjárt az egyik legjelentősebb szakember irodájában, Hódossy Imre ügyvédkamarai elnöknél gyakornokoskodott. 1896-ban már Brassó megyében találjuk, ugyancsak gyakornokként. Pályája rövidesen kiteljesedett: egy évig dolgozott vármegyei alszámvevőként, majd vármegyei aljegyző lett, a század első évében pedig járási főszolgabíróvá választották.
1907-től vármegyei főjegyzőként dolgozott. Karrierjének az első világháború vetett véget – ideiglenesen. 1918-ban az új erdélyi közigazgatás szívesen foglalkoztatta volna a tehetséges jogászt, ám ő nem tett esküt a román királyra. Hamarosan elhagyta Erdélyt.
Budapesten a Belügyminisztériumban kapott állást. Fontos feladata volt, hiszen a Veszprém megyi hivatal élén a hazatérő katonák panaszaira keresett orvosságot. Ezután ismét szűkebb esztendők következtek, a Tanácsköztársaság idején ugyanis megint állás nélkül maradt. A munkanélküli jogász azonban 1919-ben Pest vármegye törvényhatósági biztosa lett, és Újpest polgármesterének is megválasztották.
Az újpestiek eleinte nehezen fogadták el Semseyt. Az 1922-es polgármester-választást azonban megnyerte, ami azt bizonyítja, hogy a polgárok ekkorra már megbíztak benne.
Hirmann László így ír Semsey polgármesteri tevékenységéről az Újpesti Helytörténeti Értesítőben: „Polgármesteri hivatali ideje alatt a város virágkorát élte. Kiheverte a háború és az azt követő forradalmak okozta megrázkódtatásokat. A városközpont ekkor nyerte el mai arculatát.” A terület mai jellegzetességei szinte mind ebben az időszakban épültek: ilyen az UTE-stadion, az 1923-as árvíz károsultjainak épített címeres lakóházak az Irányi Dániel és a Baross utcában. Megépült a postapalota, a szülőotthon, az Árpád Kórház főépülete, a fiúnevelő intézet a Clarisseum szalézi rendházban. Megindult az oktatás az egykori Ferenc József téri Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban. Kiteljesedett a kulturális élet.
Újpest fontos gazdasági központ lett. 1923-tól termelt az Újpesti Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Brown Boveri Művek Villamossági Rt., a Cérnagyár és az Újpesti Szövőgyár. A fellendülés hatására Újpest 1929-től megyei jogú város lett.
Semseyt nagyon megbecsülték a városban. Jól tükrözi ezt a Díszalbum című kiadvány dicsérete: „Dr. Semsey Aladár méltónak bizonyult közigazgatási múltjához, mert megválasztása óta pártszempontokon felülemelkedve vezeti a város ügyeit, és egyéniségének szeretetreméltóságával, valamint energiájának törhetetlenségével osztatlanul bírja a város közönségének bizalmát.” Valljuk be: ilyen szép és őszinte dicséretet csak az a városvezető kap, aki valóban kiérdemelte lakóinak a szeretetét. Ez természetesen visszafelé is érvényes volt, Semsey szerette a területet és az ott élőket. Szilágyi úti villája előtt mindig örömmel köszöntötték a járókelők, miközben fiákerébe szállt és a hivatalába hajtatott. Felesége is fontos feladatokat látott el a közéletben. Elnökséget vállalt az Újpesti Katolikus Nőszövetség, a Magyar Aszonyok Nemzeti Szövetsége Újpesti Osztályában. Fiuk Újpest híres szülész-nőgyógyásza volt.
Semsey 1930. március 15-én részt vett a New York-i Kossuth-szobor leleplezési ünnepségén. Ebben az esztendőben ismét elnyerte az újpestiek bizalmát, és újból polgármesterré választották. „Bár a harmincas évek elején tetőző világgazdasági válság Újpestet is érintette, azonban a város viszonylag hamar kiheverte ezt a megrázkódtatást is. Nem véletlen, hogy az itt élő nagyszüleink a boldog békeévekként emlékeztek vissza erre az időszakra” – írja Hirmann László.
Semsey 1938-ban külső nyomásra lemondott posztjáról, és visszavonult a közélettől. Nyugállományban élt, 1953-ban hunyt el. Családjával, feleségével együtt a Megyeri úti temetőben nyugszik.
origo.hu
Drasztikus lépésre kényszerítette a népharag Karácsony Gergelyt: kirúgta a BKV vezérigazgatóját
