Amit tudni kell a választásról

A jogszabályok nemcsak azt mondják meg, hogy ki szavazhat és ki nem, hanem azt is, hogy kiből lehet országgyűlési képviselő. A dolog súlyát jól érzékelteti, hogy az összeférhetetlenségi szabályt maga az alkotmány rögzíti, kimondva: egyebek között nem lehet képviselő a köztársaság elnöke, az Alkotmánybíróság tagja, de nem kerülhet a parlamentbe se bíró, se ügyész, se rendőr- vagy katonatiszt.

Az alkotmány írja elő azt is, hogy az országgyűlési képviselő-választást minden negyedik évben kell megtartani. A továbbiakat már alacsonyabb szintű jogszabályok, törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tartalmazzák.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény arányosságra törekvő, vegyes választási rendszert működtet. Ez azt jelenti, hogy két választási szisztéma létezik egymás mellett. Az egyik az egyéni választókerületi rendszer, amelyben jelöltekre lehet szavazni, akik közül az lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja, a másik az úgynevezett arányos rendszer, ahol pártlistákra lehet szavazni, s a pártok a megszerzett szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. Lényegében az arányos képviselet erősítését szolgálja, hogy az országos listákról a töredékszavazatok alapján is betölthetők képviselői helyek.
Az országgyűlési képviselők száma 386. Közülük 176-ot egyéni választókerületben, 152-t pedig megyei, fővárosi listán választanak meg, 58 képviselő pedig a töredékszavazatok alapján a pártok országos listáiról jut be.
A választás akkor érvényes, ha a választásra jogosultaknak több mint a fele szavazott, de csak akkor eredményes a szavazás már az első fordulóban, ha valamelyik jelölt megszerzi az érvényes szavazatok több mint felét. Ellenkező esetben második fordulót kell tartani. Itt azok a képviselőjelöltek vehetnek részt, akik az első fordulóban a szavazatok legalább 15 százalékát megkapták. Ebben az esetben az a jelölt győz, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy a választásra jogosultak legalább 25 százaléka szavazott. A listákra történő szavazásnál a mandátumokat a leadott szavazatok arányában kapják meg a pártlistákon jelöltek. Ekkor a választás érvényességéhez mindössze az kell, hogy a választásra jogosultak több mint fele szavazzon. Ha ez nem így történik, második fordulót kell tartani, amelyen már elegendő, ha a választópolgárok egynegyede elmegy szavazni. (Folytatjuk)