Az Erzsébet híd megépítésének szükségessége az 1880-as években merült fel először. 1885-ben a főváros közgyűlése felterjesztést intézett a kormányhoz az Eskü tér és a Rudas fürdő közt építendő Duna-hídra. 1893-ban nemzetközi pályázatot írtak ki, amelyre 53 munka érkezett. Az első díjat Eisenlohr és Weigl stuttgarti építészek egynyílásos, merevítőgerendás kábelhídterve kapta. Az első elgondolások szerint a híd tengelye a mai helyétől északra lett volna. A főváros viszont a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca folytatásában javasolta az építést, és a Belvárosi templomot is le akarták bontani. A Közmunkatanács a templom megtartására törekedett. Mellőzték a pályázaton első díjas tervet, mert a magyar ipar nem tudott megfelelő kábeleket gyártani. Az újabb tervezést a Kereskedelmi Minisztérium Duna-híd építő osztálya készítette, Czekelius Aurél irányításával és Kherndl Antal műegyetemi tanár statikai számításai alapján.
Az építés 1897-ben kezdődött. 290 méteres, egynyílású, merevített lánchíd készült, óriási ingaoszlopként működő kapuzatokkal, igencsak impozáns kivitelben. A világnak akkor a legszebb és legnagyobb távolságot áthidaló lánchídja volt. Mehrtens drezdai műegyetemi tanár nagy hídépítéstani könyvében többek között leírja, hogy az Erzsébet híd építése közben a hőforrások munkagödörben feltörő forró vize okozott súlyos gondokat. A budai oldal hídfője a szigetelésre alkalmazott bitumenrétegen megcsúszott. Ezt alagútba falazott kőkockákkal és hatalmas, öntöttvas öntecsekkel megrakott kamrák ráépítésével állították meg. Ellentétben a Lánchíddal, itt sikerült tökéletes merevítési rendszert kidolgozni. Műszaki újításként alkalmazták a pilonok oszlopszerű kialakítását. A hidat hatalmas, közel 15 méteres láncszemekből szerelték, amelyeket Diósgyőrben gyártottak. Ezeket egy négyszögletes lemezből vágták ki. E rendkívüli pontosságú munka biztosítására a diósgyőri vasgyár külön műhelyt állított fel, és speciális munkagépeket – fúró-, kimetsző-, maró- és gyalugépeket – szerzett be.
A függőhídnál különösen nagy jelentőségű a láncok lehorgonyzásának biztonságos megoldása. Az Erzsébet hídnál ezt újszerűen csinálták meg. A szélnyomás felvételére a merevítőtartó alsó övének síkjában építettek szélrácsot, amelyet mint folytatólagos, többtámaszú tartót képeztek ki. A láncoknak a híd közepén olyan megtámasztást készítettek, hogy a rájuk ható szélnyomás átadódott a merevítőtartóra.
A hídfők stabilitása is újszerűen történt: a hídfő két részét összefalazták, elé pedig hatalmas előépítményt készítettek, amely a hídfőnél mélyebbre alapozva, ferde fogakkal kapaszkodott a talajba.
A korabeli hírlapok beszámolójában olvasható, hogy míg a régi Lánchíd rendkívüli mérnöki érzék, mélységes intuíció bámulatos terméke, addig az Erzsébet híd a tudomány diadalát jelenti. A külföldi szakértők állapították meg, hogy az Erzsébet híd – amelynek modellje a Deutsches Museum egyik dísze – a legmonumentálisabb híd.
Az Eskü téri híd végül is nevét az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királynéról kapta. Ferenc József király jelenlétében, 1903. október 10-én adták át a forgalomnak. A villamos vasút forgalma csak 1914-ben indult meg. A hidat 1945. január 18-án a németek felrobbantották. Csonka maradványa, a pesti pilon 1960-ig állva maradt. Ekkor született döntés, hogy nem az eredetit építik újjá, mert az már nem lenne korszerű. Három terv is készült, végül Sávoly Pál elképzelései alapján a régi hídlánc vonalát pontosan követő kábelhíd építése mellett döntöttek. A nyílásbeosztás a régi maradt, csak a keresztmetszet változott. A kábelek a láncok eredeti síkjába kerültek. Az átadás idején – 1964. november 20-án – a villamosvágányok mellett 2-2 forgalmi sávot építettek. A metró 2-es szakaszának üzembe helyezésével megszüntették a villamosjáratokat, és 3-3 forgalmi sávot alakítottak ki. A pesti és a budai hídfőt is átrendezték.
A hídon ötévenként folytatnak karbantartási munkálatokat: legutóbb a járdakorlátok és az acélszerkezet korrózióvédelmét végezték el, illetve tavaly ősszel rendbehozták a budai hídfőt, amely a város egyik legforgalmasabb csomópontja. Sokáig az autósok kevésbé kedvelték az Erzsébet hidat, főleg nyirkos, fagyos időben gyakori volt a ráfutásos, koccanásos baleset, amihez a híd meredek ívelése is nagyban hozzájárult. A legutóbbi aszfaltrétegcserénél fekvőrendőröket raktak le, azóta csökkent a balesetek száma.
origo.hu
„Ezek undorító férgek!” – üzent a magyar celeb
