Az elmúlt tizenöt évben Magyarországon gyakran az volt az érzése az embereknek, hogy áll a lakáspiac. Most mégis beigazolódott, hogy a szakmai szervezetek, a kormányzat, az állampolgárok, a bankok képesek létrehozni egy olyan programot, amely ki tudja mozdítani a holtpontról a hazai lakáspiacot. A kamatokat 20 százalék fölöttiről immáron 5 százalék alá hozták le, több mint 60 százalékkal megnőtt az építési engedélyt kérelmezők száma, és mint a szociális bérlakásprogramra beadott pályázatok is mutatják, a szociális típusú bérlakásépítésnek is van jövője. Léteznek olyan önkormányzatok, melyek ebben részt kívánnak venni.
Nem mindenki teheti meg, hogy fiatal házasként képes legyen azonnal lakást venni. Nagyon sokan nem keresnek pályakezdő fiatal házasként annyit, hogy akár hitelhez folyamodjanak, és nagyon sok embernek nincsen olyan rokona, aki az esküvő napján megajándékozná egy mégoly kicsi, de saját garzonlakással. Az albérletek ára pedig rendkívül magas, és aki már élt albérletben, az tudhatja, hogy nem a legkényelmesebb együttélési forma fiatal családosok számára, ha valaki mással kell szinte egy háztartásban létezni.
A szociálisan rászorulóknak szintén nagy szükségük van a bérlakásszektor kialakulására, hiszen ha nem tudnak önálló otthont teremteni maguknak, akkor csak két lehetőség közül választhatnak. Vagy egy méregdrága albérletre költik minimális bevételüket, vagy megpróbálnak önkormányzati lakásra pályázni. Ez utóbbi elnyerésére azonban mindeddig csak nagyon csekély esélyük volt, a megnövekedett igények ugyanis enyhén szólva nem voltak (nincsenek) arányban az önkormányzatok lakásállományának számával.
A kilencvenes évek végén a bérlakások száma mindössze hét százaléka volt a hazai lakásállománynak. Az Európai Unió tagországaiban viszont 30-40 százalék ez az arány. Létezik egy olyan társadalmi réteg, amelyik nem képes saját tulajdonú lakáshoz jutni. Egyes felmérések 28-30 ezerre becsülik a szociális bérleményre szoruló családok számát.
A bérlakásállomány növelésére 2000 közepén a kormány elindította a bérlakás-építési programot. Ennek keretében az önkormányzatok pályázhattak szociális elven, illetve költségelven megállapított lakbérű bérlakások megépítésére, vásárlására. Ennek révén 2001 első negyedév végéig Budapesten több mint 3300 lakás építése kezdődött meg.
A XIII. kerületnek nyolcezer félkomfortos vagy komfort nélküli lakása van, de ezek leginkább a több mint nyolcvanéves épületekben találhatóak, melyek nagy része felújításra szorul. Erre az önkormányzat hatszázmillió forintot áldoz. Januárban átadták fecskeházukat, és épülőben van egy hatvanhét lakásos bérház is, amely közel 750 millió forintos beruházás, ehhez a kormánytól 199 millió forint támogatást kaptak a Széchenyi-terv keretén belül.
Ezeknek a lakásoknak a szociális lakbérnél magasabb lesz a bérleti díja, négyszáz forintot kell fizetniük négyzetméterenként a beköltözőknek. Szociális lakást havonta 30-40-en kérvényeznek, de ennek csak öt százalékát tudják teljesíteni. Ugyanakkor az elöregedett lakóházakat le kell bontani, például a Szabolcs utcában, és a meglévő lakásállományukból, az elbontandó házakban élők lakhatását kell biztosítaniuk. Tervezik, hogy két új épület kivitelezési munkáit megkezdik, amelyekben összesen 150 lakás lesz – közölte Borszéki Gyula, a kerület alpolgármestere.
Beszámolt arról is, hogy a kérelmezőknek öt éve kell a kerületben élniük, ahhoz, hogy kedvező elbírálásban részesüljenek, hiszen elsődleges céljuk a kerületben élők lakáshelyzetén javítani. Előfordul, hogy a Dózsa György úti hajléktalanszállóból is kihoznak időnként egy-egy rászorulót, és egy szoba-konyhás szükséglakhelyet tudnak biztosítani számára még akkor is, ha nem kerületi lakos. Ez akkor fordul elő, ha a szálló munkatársai a hajléktalant megbízhatónak ítélik meg.
Bánsághi Tamás, Ferencváros alpolgármestere elmondta, hogy bérlakásépítésre nyertek ugyan pénzt a Széchényi-terv pályázatán, de visszaadták, mert olyan feltételek mellett kellett volna megvalósítani a beruházást, amelyeket az önkormányzat nem tud teljesíteni. Beszámolt arról is, hogy hétezer lebontásra vagy felújításra váró bérlakás van még a kerületben.
Ahhoz, hogy valaki felújított bérlakáshoz jusson, pályáznia kell. A pályázat felté-telei a kerületi rendelet alapján, hogy tíz éve budapesti, öt éve pedig kerületi lakos legyen. A pályázatokat pontozzák, minden évben tíz pontot lehet szerezni. Többlet- pontokat az állami gondozottak, illetve az egészségre káros környezetben élők kaphatnak. Évente negyven-ötven lakást pályáztatnak, de legalább 70-80 ponttal kell rendelkeznie a pályázónak ahhoz, hogy lakáshoz juthasson. Így minden harmadik pályázó jut lakáshoz, hét-nyolc év várakozás után.
Kőbányán idén adtak át száz lakást. Azok a rászorulók kaphattak belőle, akiknek volt már nagyon rossz minőségű, felújításra szoruló állapotban lévő bérlakása. A visszamaradó lakásokhoz méltányossági alapon, a népjóléti bizottság döntése alapján azok a kérelmezők jutottak, akiknek eddig nem volt lakásuk. A 13 tagú bizottság több mint nyolcvan családnak szavazott meg bérlakást, de a probléma az, hogy csak öt-hat üres lakással rendelkeznek. Ezért 150 millió forintból megpróbálnak minél több bérlakást visszavásárolni, hogy a rászoruló családok lakhatását ily módon megoldják – közölte Pintér Jánosné, a népjóléti iroda vezetője.
Csepelen azok a bérlakások kerülnek vissza az önkormányzat tulajdonába, amelyekben az idős tulajdonosok meghalnak. Évente 8-10 lakásra lehet pályázni a szociálisan rászorulóknak, tavaly például háromszázan kérvényeztek. Ilyen esetekben a szociális bizottság rangsorol. Az önkormányzati bérlakásállomány növelésének támogatására ez a kerület is pályázott a Széchényi-terv programjára, mivel 73 darab költségalapon meghatározott lakbérű lakást, kapcsolódó parkolóhelyeket, tárolókat, üzlethelyiségeket építene. Önerőből 350 milliót tud biztosítani az önkormányzat, de kiegészítésként 442 millió vissza nem térítendő támogatást pályázott meg.
Ukrajna
Von der Leyen: Slava Ukraini
