A történet szerint András és Szabolcs a fal mellett állt, amikor egy biztonsági őr fellökte Szabolcsot. Ő ezt kifogásolta, s pár perc múlva kivezették a szórakozóhelyről. Az ajtó előtt több őr is összegyűlt, és megütötték a fiút. Andrást, aki békíteni, nyugtatni akarta az őröket, ököllel vágták arcon, majd meg is rúgták. András elvesztette az eszméletét, nyolc napig kómában volt, majd két hónapig feküdt kórházban. Az ügyben az eset után több mint három évvel született ítélet: az elkövető két év börtönbüntetést kapott, de nyolc hónap után kiengedték.
András szerint az elkövető az egyetlen, aki bűnhődött. Az a biztonsági őr például, aki miatt az egész botrány kirobbant, következmények nélkül megúszta. A cég, amelynek az alkalmazottja volt, röviddel az események után megszűnt, így nem fizetett kártérítést a sértettnek.
– A biztonsági őrök nem sokkal több joggal rendelkeznek, mint az átlagember. Például motozhatnak, kivezethetik a rendbontót – mondta Papp Gábor büntetőjogász. – Nehéz megtalálni a határt a szükséges kényszer alkalmazása és az önbíráskodás vagy a testi épséget sértő más bűncselekmények között. Amennyiben egy biztonsági őr bántalmaz valakit, az eset elbírálásában súlyosbító tényezőnek számít a foglalkozása.
Kártérítést a cégtől és az elkövetőtől is lehet követelni. Magyarországon a kártérítés összege nem túl magas, maradandó sérülés esetén is csak néhány millió forint.
– Hiába a leggondosabb válogatás és ellenőrzés, akkor is bekerülhetnek a szakmába nem oda valók – magyarázta Lasz György, a magyar Biztonsági Nagyvállalkozások Szövetségének elnöke. – A biztonsági őrök is elkövethetnek túlkapásokat, szakismeret hiányában az ő esetükben szintén történhetnek fegyelmi mulasztások. Munkatársaink többsége azonban a hivatásának él, és ennek megfelelően dolgozik.
A vagyonőr személy-, érték- és vagyonvédelemre, fegyveres szolgálatra szegődik, ebből adódóan bizalmi szolgáltatást nyújt, ami hatványozott felelősséget ró az alkalmazó cégre is.
– Az általam vizsgált, életellenes bűncselekményt elkövetők szinte mindegyikéről elmondható, hogy nincs stabil személyiségük. Rossz családi körülmények között nőttek fel, és nem volt szakképzettségük sem – mondja dr. Gaál Katalin igazságügyi elmeszakértő. – A hátrányból adódó kisebbségi érzéseket sokan úgy próbálták leplezni, hogy a valóságosnál félelmetesebb külsőt „kölcsönöztek” maguknak. Szteroidok fogyasztásával érnek el gyors eredményt, ám ezek nagy mennyiségben károsan hatnak az idegrendszerre. Sokan tovább fokozták a hatást alkohollal, kábítószerrel és gyógyszerekkel. Mindez a következményekkel nem törődő, agresszív viselkedést vált ki belőlük. Vizsgáltam egy olyan férfit, aki ki akart állni a kocsijával, és tolatás közben megnyomta a mögötte álló autót, amelyben egy idős házaspár ült. Ököllel tett pontot az ügy végére: arcon vágta az összetört autójú öregurat, aki a betonra esett és meghalt.
A szakértő szerint négy-öt évvel ezelőtt még nem volt feltétel a büntetlen előélet ahhoz, hogy valaki biztonsági őr lehessen. Megtörtént, hogy börtönviselt, nemrég szabadult ember biztonsági őrként követett el újabb bűncselekményt. Az erős testalkatú, képzettség nélküli férfiaknak egyébként is kézenfekvő ezt a munkát választaniuk.
– A vagyonvédelemről és magánnyomozásról szóló 1998. évi IV. törvény szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján vagyonőr lehet valaki – fejtegeti Lasz György. – A törvény hatálybalépésével szigorodott a feltételrendszer és a rendőri ellenőrzés, így még jobban ki lehet szűrni a nem oda valókat. Ám a törvény sem oldhat meg minden gondot, a vagyonvédelmi cégeknek maguknak is sokat kell tenniük azért, hogy a megbízásokat megfelelően tudják végrehajtani. A vagyonvédelmi cégeknek az alábbiakat is mérlegelniük kell a kiválasztás és felvétel során: pszichikai, egészségügyi alkalmasság, megfelelő intelligenciaszint, megjelenés, megbízhatóság, határozottság, problémamegoldó képesség, gyors reagálókészség.
Az elnök szerint ma Magyarországon túl sok a vagyonvédelmi vállalkozás, ami növelheti annak az esélyét, hogy nem megfelelő emberek látják el a szolgálatot. Néhány kisebb cégnél nem kielégítő a szakmai oktatás színvonala, ráadásul ellenőrzés nélkül választják ki a munkatársakat, s ezzel megsértik a tisztességes versenyt.
– Az 1998-ban elfogadott jogszabály megteremtette az alapfeltételeket az őrzés-védéssel foglalkozó vállalkozások működéséhez, de nem segítette elő a piac letisztulását – vélekedik Lasz György.
Például: nem szabályozza a cégek közötti munkaerő-vándorlást. Évente több tucat munkavállalót bocsátanak el megbízhatatlanság vagy képzetlenség miatt, de akár másnap elhelyezkedhetnek egy másik cégnél. A Biztonsági Nagyvállalkozások Szövetsége ezt a folyamatot szeretné mielőbb megállítani. A hírnevükre adó biztonsági vállalkozások már a felvételt megelőzően környezettanulmányt készítenek arról a munkatársról, aki a felvételét kéri. Ellenőrzik az előéletét, baráti körét és lakókörnyezetét. De ez még nem minden. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki megfelel a törvény által előírt feltételeknek, és rendelkezik a rendőrség által kiadott vagyonőri engedéllyel, ám ettől még kerülhet olyan környezetbe, amely megváltoztatja, rosszra ösztönzi. Ezért az ellenőrzést nemcsak a felvételnél kell megejteni, hanem a munkavégzés ideje alatt is érdemes folytatni.
Parázs a helyzet: Franciaország bekéreti az amerikai nagykövetet
