Dicsőséges napok

Ludwig Emil
2002. 04. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Április hetedikén, ezernyolcszáznegyvennyolcban, őfelsége V. (Habsburg) Ferdinánd császár, Magyarország királya kinevezte nemzetünk első független kormányát. A felelős miniszterelnök teendőinek ellátása egy fiatal főrendre, a 41 éves Batthyány Lajos grófra hárult. A szakminiszterek névsora történelmünk legfényesebb lapjára kívánkozik. Belügy: Szemere Bertalan; honvédelem: Mészáros Lázár; pénzügyek: Kossuth Lajos; igazságügy: Deák Ferenc; közlekedés- és közmunkaügy: gróf Széchenyi István; vallás és közoktatás: báró Eötvös József; földművelés, ipar és kereskedelem: Klauzál Gábor. A király személye körüli ügyeket herceg Esterházy Pál intézte. A kormány tagjainak többsége is fiatal ember, Szemere harminchat, Eötvös harmincöt éves csupán, legszebb férfikorában van a 44 esztendős Klauzál, egy évvel idősebb nála Deák, kettővel Kossuth, még a korosabbak – Mészáros, Széchenyi – is hatvanon inneniek, erejük teljében lévő férfiak.
Történelmünk első független, a népképviseleti Országgyűlés felelős kormányának programja a reformköveteléseken és a márciusi forradalomban kivívott szabadságjogokon alapult. Magához vonta a véderő fölötti tényleges rendelkezés jogát, fő szerepe volt a nemzetőrség és a honvédség megszervezésében, de minden lehetséges módon igyekezett elkerülni, hogy az éleződő konfliktusok Béccsel fegyveres összecsapássá fajuljanak. A kormány az egyre nehezedő helyzetben is törekedett Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítésére és a polgárjogok szavatolására, még a háborús körülmények közepette is. A külső kényszer – Jelacic szeptemberi támadása – miatti lemondása után Kossuthék kérésére Batthyány Lajos másodszorra is vállalta a kormányalakítást, de a bécsi udvarral való teljes szakítás miatt 1848. október 2-től üresen maradt a miniszterelnöki szék. A szót a fegyverek vették át.
Április hatodikán, ezernyolcszáznegyvenkilencben, a fiatal magyar honvédsereg fényes győzelmet aratott Isaszegnél az osztrák seregek fölött. A történelemkönyveinkben dicsőséges tavaszi hadjáratként szereplő eseménysor az 1849. április–májusban vívott győztes csatáink összefoglaló neve, a magyar honvédség megtervezett támadása a hazánkra támadó császári erők kiűzésére. Az egri haditanács politikai döntése alapján a hadműveleti tervet Klapka György készítette. A mindössze huszonnyolc éves honvéd tábornok (a későbbi komáromi erődparancsnok) április 4-én Tápióbicskénél maga vezette a támadást is, ám óvatlan előrenyomulása Jelacic utóvédje nyomában kis híján bajt okozott. Az akkor harmincesztendős Görgey Artúr parancsnokolta magyar főerők – különösen Damjanich János tábornok hős vörös sipkás honvédei – mértek végül súlyos csapást az osztrákokra. A vereség után Windischgrätz vezetése alatt egyesített császári erők az Isaszeg melletti dombokon április 6-án fogadták honvédeink újabb támadását. Aulich és Klapka hadtestei rohammal vették be állásaikat, és kemény közelharc után szinte megsemmisítő győzelmet arattak felettük. A fiatal magyar honvédsereg előtt megnyílt az út Nyugat felé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.