Január és március között a munkanélküliségi ráta 5,8 százalékos volt Magyarországon, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában és 0,1 százalékponttal magasabb, mint 2001 december–2002 február között – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Csökkenést mutatott a vizsgált időszakban a munkanélküliek száma is: az első három hónapban 235 ezret ért el, szemben a megelőző év azonos időszakában mért 245 ezerrel.
A foglalkoztatottak száma a január–márciusi átlagban elérte a 3,829 milliót, egy évvel korábban ez a szám 3,852 millió volt. (A statisztikai hivatal közleménye ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a létszámadathoz tartozó hibahatár plusz-mínusz 44 ezer fő.) A január–márciusi időszakban a KSH adatai szerint a munkavállalási korú népesség 63,5 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon.
A hazai foglalkoztatottsági adatok nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket: februárban az Európai Unió országaiban átlagosan nyolcszázalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak. (A KSH nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszerek szerint határozza meg a munkanélküliségi adatokat.)
Mérséklődést mutatott az állástalanok körén belül a tartós munkanélküliek aránya: a statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliek 44,5 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást, így a tartósan munkanélküliek aránya 4,1 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A 15–24 éves fiatalok aránya az összes munkanélküliek között 22,9 százalékot ért el, e korcsoportban a munkanélküliségi ráta 11,2 százalék volt, s ez megegyezik az előző év azonos időszakának értékével. Az Európai Unió tagországaiban februárban ez a ráta megközelítette a 16 százalékot.
A regisztrációs adatok szerint a munkanélküliek száma 368 ezerre tehető. A nyilvántartott munkanélküliek közül 126 ezren részesültek munkanélküli-járadékban, 15 ezren jövedelempótló támogatásban, illetve 107 ezren szociális segélyben.
A kedvező foglalkoztatottsági adatokat ugyanakkor erősen felolvaszthatja, ha a szocialistáknak módjukban áll majd végrehajtani az első száz nap tervezett lépéseit. A minimálbér adómentessé tétele minden harmadik munkavállalót érintene, ami felhajtóerőt gyakorolna a magasabb sávba eső jövedelmeknél is. Ezzel a bérköltségek oly mértékben nőnének, hogy mindenképpen a foglalkoztatottak számának mérséklődésére kellene számítani – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők.
Tartani lehet attól is, hogy a szocialista vezetésű kormányzat olyan szociális segélyezési formákat támogatna, amelyek nem ösztönzik a munkavállalást: ezek közé tartozik a családi pótlék, vagy a különböző jogcímeken igényelhető segélyek, támogatások. (Elég csak arra gondolni, hogy az előző kormányzati ciklusban egy jobb munkanélküli segély egyéb támogatásokkal körítve nagyobb összegű volt, mint a minimálbér.)
A szocialisták mélyen hallgatnak a foglalkoztatási szempontból jelentős Széchenyi-terv további sorsát illetően is: többször deklarálták már, hogy ha más néven is, de fenn kívánják tartani ezt az ösztönzőrendszert, ám nyilatkozataikból nem derül ki világosan, hogy mi lesz a fejlesztési programmal. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt egy tegnapi, kamarai rendezvényen a Széchenyi-tervet, mint jó szándékot említette, ami fenntartható, de formai, működési feltételeit át kell tekinteni.
Emellett Medgyessy Péter megemlítette, hogy szükség lesz a Nemzeti Fejlesztési Terv megfogalmazására is, és ebben induló bázisként a Széchenyi-tervre lehet támaszkodni. Ezzel együtt nem mindegy, hogy a leendő kormányzat mit tekint induló bázisnak: a Gazdasági Minisztérium adatai szerint a programnak köszönhetően eddig 35 ezer új munkahely jött létre.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkij megint mások pénzét költené
