Eredményes a kormány lakáspolitikája

Az Orbán-kabinet lakáspolitikájáról, az ellenzék által felvetett kérdésekről, valamint a kormány terveiről kérdeztük Sasvári Szilárdot, a Fidesz lakáspolitikai műhelyének vezetőjét, országgyűlési képviselőt. A honatya szerint a jelenlegi kormány nemcsak ígért, de bizonyított is. Sasvári Szilárd nem érti, hogy Medgyessy Péter szocialista miniszterelök-jelölt választási programjából hogyan maradhatott ki a lakáspolitika kérdése.

A szocialisták szerint a polgári kormány nem költött eleget a lakásépítések támogatására, hiszen míg Nyugat-Európában a GDP 1,5, addig nálunk 0,75 százaléka lett erre a feladatra fordítva.
– Érdemes összevetni a két kormányzati időszakot, és feltenni néhány kérdést: a Horn-kormány alatt volt-e támogatás a használt lakás vásárlásához, milyen támogatás volt új lakás építéshez? Volt-e hoszszú futamidejű lakáshitel? Állami részvétellel zajlott-e bérlakásépítés? Volt-e versenyhelyzet a lakáshitelezésben a bankok között? Volt-e lakásmobilitás? A választ sokan ismerik: nem volt! A tények azt mutatják, mi nemcsak ígértünk, de már bizonyítottunk is. Manapság, hogy valaki használt lakás vásárlásához 3 millió Ft-ot felvegyen 20 évre, 6 százalékos jelzáloghitellel, egy családban két minimálbért kereső személy elegendő! Az elvégzett munka minősíti az embereket, programokat, természetesen a pártokat is. Az ellenzék miközben szociálisan érzékenynek állítja be magát, a múlt év végén nem szavazta meg azt a zárszámadási törvényt, aminek segítségével ötmilliárddal több pénzt kívántunk bérlakásépítésre fordítani, pontosan azért, hogy az alacsony jövedelmű családok is otthonhoz jussanak.
– Az MSZP azt ígéri, hogy a következő négy évben legalább 150 ezer lakás felépítését fogja támogatni, ha kormányra kerül. És önök?
– Mi minden új építést támogatni fogunk, legyen az 200 ezer vagy 300 ezer új otthon. Olyan programunk van, amely erre reális feltételt biztosít. Az pedig elgondolkodtató, hogy Medgyessy Péter választási programjából teljesen kimarad a lakáspolitika.
– Egy kormányváltás esetén mi a garancia arra, hogy a kedvező feltételek megmaradnak?
– Lakossági fórumokon ezt a kérdést gyakran fölteszik az emberek. Ez talán annak tudható be, hogy László Csaba, a szocialisták pénzügyminiszter-jelöltje nemrég azt nyilatkozta, lehet, hogy majd megszorításokra is sor kerül. A legújabb hírek szerint Bokros Lajos tanácsaira is igényt tartanak. Az emberek pedig ettől félnek. Ezek után úgy gondolom, nem kétséges mi a garancia.
– Mekkora az átlagosan felvett hitel összege?
– A statisztikák szerint 2 és 5 millió forint közé esik átlagban az igényelt hitel nagysága.
– Akkor nagyobb összeg után már nem tudják a törlesztőrészleteket kifizetni az emberek, vagy nem felelnek meg a hitelbírálat során?
– Nem erről van szó. A hitelt felvevők döntő többsége kiegészítésnek vette fel a hitelt. Az emberek többsége nem úgy lép be a lakáspiacra, hogy egyből új otthont vesz, hanem a már meglévő ingatlanát adja el, s a kettő összegéből épít vagy vásárol új lakást magának.
– Egyes társadalmi rétegek úgy érzik, kiszorulnak a támogatásból, mert alacsony jövedelműek. Mi lesz velük?
– Azokat érdemes tulajdonhoz segíteni, akik fenn is tudják tartani az ingatlanjukat. Nem szabad olyanokat hitelfelvételre késztetni, akiknek az igazi megoldás a szociális alapú bérlakás. Azért, hogy ők is otthonhoz jussanak, indítottuk el a Széchenyi-tervben az állami támogatású bérlakásprogramot. A lehetőségek szélesítését fontosnak tartjuk, ezért emeltük a minimálbért is, s vállaljuk, hogy 2006-ig megduplázzuk az emberek bérét, s növeljük az úgynevezett szocpolt egy gyerek után egy-, második után két-, harmadik után hárommillió forintra.
– Az építési engedélyek számának növekedését nem követi a lakásokra kiadott használatbavételi engedélyek számának emelkedése. Az álmok csak a tervezés szintjéig jutnak el?
– Egy átlagos lakás felépítése 2-3 évig is elhúzódott. Mostanra az új lakások felépítésének ideje lerövidült, ám még így is másfél év. Így a 2000. évben megkért építési engedélyek ez évben realizálódnak valós otthonokká. Ez a múltban is így volt, jó példa erre, hogy amikor 1994-ben az emberek elkezdtek építkezni, annak látható eredményei 1996–97-ben jelentek meg. Amikor viszont a Bokros-csomag megszületett, attól a pillanattól kezdve a lakásépítés csökkenni kezdett, s nem épültek újabb otthonok. A Bokros-csomag minimum 10-15 ezer ember lakásépítési álmát verte szét!
– Igaz az, hogy egyes önkormányzatok önerő hiányában nem tudnak részt venni a bérlakásprogramban?
– A részvétel az önkormányza-tok vezetőinek hozzáállásától függ, hiszen a 80 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás jelentős segítséget biztosít. Így a települések építéssel vagy vásárlással ki tudnak alakítani maguknak egy bérlakás-szektort. Egyébként ez annyira ferdítés, mint az, hogy a támogatásokból csak kormánypárti települések részesültek. Ha ez így lett volna, akkor hogyan részesült támogatásban Pécs, Nyíregyháza vagy Győr.
– Az EU-ban a bérlakásállomány aránya 30 százalékot tesz ki, míg nálunk ez 8 százalék. Ön szerint nem lett elkapkodva a lakásprivatizáció?
– A 90-es rendszerváltáskor sem a parlament, sem a helyi polgármesterek nem tudtak ellenállni annak az emberekben meglévő vágynak: saját tulajdonú ingatlanban élhessenek. Így történhetett meg az a fajta privatizáció, amely az ingatlanokat felújítás nélküli állapotban értékesítette. Ez nagyon sok embernek gondot jelentett és jelent ma is. Erre problémára még megoldást kell találni.
– A panellakások felújítását miért nem lehet úgy megoldani, ahogy azt Németországban tették?
– Követendő példa lehetne a német, ahol a panelrehabilitációt úgy végezték, hogy a lakókat kiköltöztették. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy az épületnek egy tulajdonosa legyen, aki erről dönt, továbbá ott az önkormányzatok is rendelkeznek pluszingatlanokkal, ahová a bérlőket átmenetileg kiköltöztetik. Nálunk viszont más a helyzet. A nehézségek ellenére hazánkban 4000 panellakásnál már beindult a korszerűsítési program. A panelban élők másik nagy problémája a magas távfűtési díj. Van ahol a távfűtő-szolgáltató önkormányzati tulajdonban van és van, ahol piaci alapon működik. A panelben élők érdekében is lépett a kormány, amikor nem engedte emelni a gáz árát. Ehhez képest a Demszky Gábor vezette Budapesten 15 százalékkal nőttek a távfűtési díjak, ami azt jelenti, hogy az 5 százalékos gázáremelést 10 százalékkal megfejelték. Ebből a pénzből ugyan lehetne a panellakások gépészeti felújítását fedezni, ám erről sajnos szó sincs.
– Mi a véleménye az építési fegyelemről?
– A minőség-ellenőrzés és a kivitelezés ellenőrzését szigorítani kell a magyar államigazgatáson belül. Ezt egyébként a szakma is kéri, hiszen temérdek olyan építési anyag áramlik az országba, amelynek gyenge minősége folytán nem lenne helye a hazai piacon.
– Szükség van önálló minisztérium felállítására?
– Az építésügy egységes kezelése a fontos, amelynek legjobb helye a Gazdasági Minisztériumban lenne.
– Igaz az a hír, hogy ön lesz ennek a területnek a felelőse?
– A frakción belül nekem jutott ez a munka, örömmel végzem tovább.
(A lakáspiac helyzetéről továbbiak a Magyar Nemzet holnap megjelenő Gazdasági Klub mellékletében olvashatók.)

Az eredmények számokban. Az elmúlt négy évben a lakáshitelek kamata 28-ról 3 százalékra csökkent, s megjelentek a hosszú futamidejű hitelek. Elindult a verseny a bankok között. A lakáshitelek állománya 2001-ben 138 milliárd forinttal, 329 milliárd forintra nőtt. Az elmúlt egy évben mind a jelzálogkölcsön állománya, mind a hitelt igénybe vevők száma több mint négyszeresére nőtt. A múlt évben már 44 ezer építési engedélyt adtak ki a hatóságok. A használatbavételi engedélyek száma 28 ezerre emelkedett. Nőtt a lakásmobilitás. A panelprogramban 4000 lakás korszerűsítésre és felújítása valósul meg a 400 milliós támogatásból.