n Mayer György
Mi indokolta a Széchenyi-terv létrehozását, a támogatások ilyen koncentrált formájú összevonását?
– A Széchenyi-terv – amely 2001. január 15-én lett meghirdetve – olyan átfogó és egyedülálló kezdeményezés, amelynek keretében a kormány a piac szereplőivel együttműködve tesz lépéseket a gazdaság fejlesztésére. Nagy előnye, hogy nem egy szigorúan, előre meghatározott és változtathatatlannak tartott elképzelés, hanem az időközben felmerülő igényekhez igazodva, újabb lehetőségekkel bővülő pályázati rendszer. Amikor úgy érzékeltük, hogy további programokra vagy a meglévők átalakítására mutatkozott igény, akkor kibővítettük a pályázatokat, amikor pedig azt tapasztaltuk, hogy kevés a támogatás, megemeltük az igénybe vehető összegeket. Ezzel együtt módosítottuk az eljárási szabályokat, könnyítettük a pályázati feltételeket, egyszerűsítettük a közbeszerzési eljárást, hogy a kis- és középvállalkozók számára is elérhetőbbé váljanak. A Széchenyi-terv ma már átfogja az ország egész területét, s minden második településen új beruházás, fejlesztés valósulhat meg. A támogatások közel kétharmadát a vállalkozások, egyharmadát pedig az önkormányzatok által beadott pályázatok nyerték. Segítségével olyan nagy és országos jelentőségű „húzóprogramok” erősödtek meg, mint a lakásépítések, a vállalkozáserősítések és az iparipark-fejlesztési pályázatok, illetve a turizmusfejlesztés. A Széchenyi-terv programjai közül a vállalkozáserősítő, a lakás- és a turizmusfejlesztési, valamint a regionális gazdaságépítési programokat kezeli a GM.
– Mennyi pályázat érkezett be az első évben?
– A Széchenyi-terv sikerét jelzi, hogy a GM-be majdnem 14 ezer pályázatot adtak be, 168 milliárd forint támogatási igénnyel. A pályázatok több mint háromnegyede, összesen 10 710 nyert támogatást. A tárca által megítélt 119 milliárd forint segítségével 463 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődött el. Legalább ennyire lényeges az is, hogy a támogatott beruházások révén 34 ezer új munkahely létesül. A beérkezett pályázatok 84 százaléka vidéki, a nyertesek 14 százaléka budapesti. A vállalkozáserősítéshez kapcsolódó pályázatok kapták a legtöbb, összesen 48 milliárd forint támogatást, a turizmusfejlesztési pályázatoknál 30,5 milliárd, a bérlakásprogramnál csaknem 43 milliárd forint állami segítséget kaptak a pályázók. A korábbi időszakban a GM külön forrással nem támogatta a regionális gazdaságfejlesztést, ám a Széchenyi-tervben már négymilliárd forint, az energiatakarékosságra és az aktív foglalkoztatási programokra pedig egyaránt több mint 3-3 milliárd forint jutott.
– Hosszú évek óta először nyílt lehetőség állami támogatással bérlakások építésére. Mekkora változást jelentett a lakáspiacon a Széchenyi-terv?
– Magyarországon több mint tíz éve egyáltalán nem épültek bérlakások. Éppen ezért mindenképpen áttörésként értékelhető a kormány lakásépítési programja, hogy a Széchenyi-terv keretében több mint 8900 bérlakás építése kezdődhet meg. A pályázók eddig már 43 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesültek. Az állami támogatás háromnegyede a szociális helyzetük alapján rászorulók lakhatását segíti. A program tavaly új elemekkel bővült, és ma már a szociális és a költségelvű bérlakások építése mellett pályázni lehet a fiatalok részére épülő garzonházak, idősek otthona és nyugdíjasházak építésére is. Ehhez kapcsolódik, hogy a lakásporgram kamattámogatásai révén az építési hitelek állománya több mint 138 milliárd forinttal emelkedett, a jelzáloglevelek kamattámogatásával nyújtott hitelek összege az elmúlt évben 23 milliárd forintra nőtt. Tavaly 28 ezer új lakás készült el, miközben 48 ezer új építési engedélyt adtak ki a hatóságok. Ehhez a programhoz kapcsolódnak az energiatakarékossági pályázatok is, amelyek talán a legsikeresebbek voltak.
– Milyen hatékonysággal valósulnak meg az állami támogatással segített beruházások?
– A központi támogatások minden forintja átlagosan 4-5 forint önkormányzati és vállalkozói forrást mozdít meg. A vállalkozások fejlődését segítette az is, hogy a Széchenyi-terv keretében elkészült az ipari parkok fejlesztésének tízéves programja, amelynek segítségével a logisztikai centrumok, innovációs központok fejlesztéséhez nyújtott támogatás tavaly meghaladta a 2,3 milliárd forintot. Ez azért is nagyon lényeges, mert ennek segítségével 11 milliárd forint fejlesztés indult el. A 146 ipari park közül 49 kapott központi támogatást.
– A leggyorsabban megtérülő befektetés az idegenforgalom támogatása. Erre a területre menynyit fordítottak az elmúlt időszakban?
– A harmadik évezred egyik kiemelt húzó ágazatának számít az idegenforgalom, éppen ezért turizmusfejlesztésre az elmúlt évben több mint 30 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a tárca. A program fontos eredménye, hogy az ország valamennyi kistérségében, összesen több mint 450 településen indult el valamilyen turisztikai fejlesztés. A Széchenyi-terv keretében kiemelten figyelünk a kulturális turizmus fejlesztésére is, így a várrekonstrukció keretében 9 vár kapott több mint egymilliárd forintos támogatást. Ennek a projektnek a méretét jelzi, hogy ezek a várak évente kétmillió látogatót vonzanak. Nagyon lényeges, hogy a pályázók között az önkormányzatok mellett egyre jelentősebb a családi vállalkozások száma is.
– Az idei évre milyen hatása lesz a Széchenyi-tervnek?
– A pályázatokban megjelölt beruházások, fejlesztések jelentős része az idén fog megvalósulni, érezhető gazdaságélénkülést eredményezve. A Széchenyi-terv nyertes pályázatai részére megítélt támogatások kifizetése – a feltételek szigorúsága miatt – a következő hetekben gyorsul fel. Az idei év első negyedévének végére már majdnem 130 milliárd forintra emelkedett a kifizetett támogatások összege. Ezt indokolja, hogy a pályázatok utánfinanszírozásúak voltak, ám ezen a téren kedvező változás történt, mert belépett az előleg intézménye. A hazai gyakorlattal szemben az Európai Unióban az ilyen pályázatoknál akár 2–3 év is eltelhet, míg a kifizetések elkezdődnek.
– A GM államtitkári feladatai mellett a budapesti XVI. kerület egyéni parlamenti képviselőjeként is tevékenykedett. Szűkebb környezetében milyen változásokat hozott a Széchenyi-terv?
– Két év alatt egy parlamenti határozat alapján 840 millió forintot kapott a kerület útépítésre, melynek végrehajtását az ellenzék még az Alkotmánybíróságnál is megpróbálta megakadályozni. Szerencsére sikertelenül. A Széchenyi-terv pályázatain több tucat XVI. kerületi vállalkozó nyert támogatást, s ezzel sok új munkahelyet teremtettek, valamint a kedvezményes lakásépítési lehetőséggel is sok száz család élt. A terv keretében a pedagógusok és a köztisztviselők is pályázhattak otthoni számítógépre, közülük a kerületben 205-en kaptak számítógépet, köztük a kerületi MSZP-s jelölt is. Ezenkívül civil szervezetek és iskolák is számítógéphez jutottak. Az Ikarus területén az ipari park létrehozásával 700 új munkahely létesül, és még számos más sikeres kezdeményezés valósult meg.
– Milyen sors várhat a Széchenyi-tervre, az elkezdett fejlesztési programokra, ha az MSZP alakíthat kormányt?
– A Széchenyi-terv több a kormány és az ország számára egy egyszerű gazdaságfejlesztési programnál, s egyfajta polgári jelképpé vált. Éppúgy mint az előző négy év jelképévé a Bokros-csomag. A polgári kormány elkötelezte magát a Széchenyi-terv folytatására, ezt jelzi, hogy az eredetileg hatéves program tízévesre bővült. Az ellenzék mindig támadta a Széchenyi-tervet, ezért fennáll annak a lehetősége, ha az MSZP alakít kormányt, akkor nem fogja folytatni ezeket az elképzeléseket. Lehetséges tehát, hogy a kis- és középvállalkozások, az önkormányzatok és egyházak – ez esetben – kevesebb támogatást fognak kapni.
***
Glattfelder Béla, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomázott 1992-ben. Az első szabadon választott országgyűlésbe 1990-ben, a legfiatalabb képviselőként jutott be. 1994-ben az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben hazánk európai uniós csatlakozásának kérdéseivel foglalkozott. 1998-ban lett az EU integrációs ügyek bizottságának alelnöke, és a jövedéki tanács elnöke. Ugyanebben az évben Budapest XVI. kerületének országgyűlési képviselőjévé választották. 2000 februárjától a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára.
Kongó
Halálbüntetésre ítélhetik a volt kongói elnököt
