Erfurti rémképek

Stefan Lázár
2002. 04. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tizenhat halálos áldozat, öngyilkos ámokfutó, országos döbbenet – az erfurti Gutenberg gimnáziumban történt tragédia nagyon megrázta Németországot. Az első pillanatban a politikai élet vezető képviselői is csak hebegni-habogni tudtak: mindez felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, értelmetlen. „Olyan esemény ez, amely meghaladja a képzelőerőt!” – hangoztatta Gerhard Schröder kancellár, aki szombaton feleségével együtt részt vett az erfurti dómban tartott gyászszertartáson. Az államelnök Johannes Rau kijelentette: „Németország felfoghatatlan tragédia miatt borult gyászba!” A drámai események színhelyén elhelyezett gyertyák fényében felsejlett, hogy a fiatalok egy része nem tud különbséget tenni a mindennapi élet eseményei és a szorgalmasan konzumált horrorfilmekből ismert brutalitás között.
„Beérett az erőszak vetése!” – állapította meg az egyik hazai hetilap kommentárja. Egyúttal kiemelte azt a felismerést, amely a drezdai egyetem szakértőinek vizsgálata alapján így hangzik: „A német iskolákban százhetvenötezer erőszakra hajlamos tanuló van.” Az erfurti gyilkos csak egy volt közülük. Tipikus képviselőjeként azoknak, akik kilátástalan helyzetbe kerültek, magukra maradtak problémáikkal, vagy akik elkeseredésükben a bosszútól sem riadnak vissza. A tragédia rávilágít annak a – mindeddig elsődlegesen gyakorolt – eljárásnak a hibájára, amely a tettesek rehabilitációját fontosabbnak tekinti, mint a megelőző rendszabályokat az áldozatok védelmére. A német belpolitika irányítói most halaszthatatlan feladatokkal találják szemben magukat. Gátat kell vetniük annak a befolyásnak, amely a videókból, játékfilmekből és televíziós műsorokból árad és veszélyezteti a labilis karakterű fiatalokat. A vizuális ráhatás ugyanis átvette a nevelés szerepét, s ez a felismerés új pedagógiai és családpolitikát követel. Fel kell hagyni azzal a lekicsinylő gyakorlattal, hogy az erkölcsi értékek előtérbe helyezése idejétmúlt, konzervatív életfilozófiának számít. „Sokan és sokáig tagadták, hogy a gyerekek és a fiatalok lemásolják az erőszakjeleneteket. A brutális, véres és emberi méltóságot sértő filmeknek nincs helyük a családokban. Ezt a szennyet végleg be kell tiltani” – érvelt a bajor tartományi kultuszminiszter, Monika Kohlmeier asszony. Egyben utalt arra, hogy a nevelés feladatát nem lehet kizárólag az iskolák és tanárok nyakába varrni, a családoknak is vannak kötelességeik. Azokat a szülőket pedig, akik elhanyagolják ezek teljesítését, felelősségre kell vonni.
Az erfurti tragédiával egy időben a berlini parlament – mintha megérezte volna a fenyegető veszélyt – törvénytervezetet fogadott el a fegyverviselés szabályainak megszigorítására. A rablótámadások nagy részében használt gáz- és riasztópisztolyok vásárlásához a jövőben fegyverviselési engedélyre lesz szükség, s a fegyverek és lőszerek tárolásának feltételeit is szigorítják.
A politikusok tehát gyors intézkedésekre kényszerülnek. Erre inti őket a rendőrszakszervezet elnöke, Konrad Freiberg megállapítása: „Az amerikai viszonyok »utolértek« bennünket!”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.