Idén az árbevétel növekedésével számol a magyar vadgazdálkodás, az előzetes kalkulációk szerint 14 milliárd forintra emelkedhet a vadásztatásból befolyó öszszeg, az ebből képződött eredmény pedig egymilliárd forintra becsülehető – nyilatkozta lapunknak egy szakmai konferencia keretében Pintér István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vadgazdálkodási és halászati főosztályának helyettes vezetője. A 2000–2001-es vadászati szezon árbevétele 12,892 milliárd forintot tett ki, az ágazat nyresége pedig mintegy 800 millió forint volt.
A szakember hozzátette, az eredmények nagyban függnek a vadkár nagyságától, amely tavaly 1,4 milliárd forintot ért el. A vadak okozta mezőgazdasági károk mértéke a legsúlyosabb Somogy és Vas megyében, az ország többi területén jóval kisebb az általuk okozott kiesés. Esetenként gondot okoz az is, hogy a termelők a vadászatra bérbe adott földek után járó bérleti díjat nem, vagy jobb esetben nagy késedelemmel kapják meg. A vadkár enyhítése érdekében az idei vadászati szezonban a vadászati hatóságok már az éves tervek elkészítésénél megemelték a vadásztársaságok kilövési kötelezettségét. A lépéssel nem csak a vadkár mértéke csökkenthető számottevően, várható a vadászati bevételek emelkedése is.
A magyar vadgazdálkodás árbevételének 50 százalékát a külföldi vadászturizmus biztosítja, továbbá jelentős a hazai bérvadászatból származó bevétel, mintegy másfél milliárd forint, és ugyanennyi a vadexportból származó bevétel, melyhez tavaly az 50 ezer darabos élőnyúl-kivitel is társult – mondta Pintér István, aki úgy látja, az idei év szintén kedvező lehet a vadgazdálkodás számára árbevételi szempontból, mert amennyiben kedvezően alakulnak az időjárási feltételek, akkor megfelelő táplálék birtokában a vadak is erős trófeákat „raknak fel”.
A konferencián elhangzott, a szakemberek egy úgynevezett tesztüzemi hálózat létrehozását tervezik annak érdekében, hogy az ágazat gazdálkodása a mainál pontosabban áttekinthető legyen. Ezért a tesztüzemi hálózat egyik feladata, hogy kellő részletességű információkat szerezzenek be a gazdálkodásról, és ezeket elemezve megszervezzék az információáramlás legfontosabb csatornáit, majd az információk feldolgozásának korszerű hátterét. A gyűjtött információkat a felhasználás helyének és a döntési helyzeteknek megfelelően rangsorolják, és javaslatot tesznek az esetleges problémák megoldására.
Dobrev Klára durván belerondított a magyarok ünnepébe, a pride-on viszont táncra perdült
