EU-javaslat a három év

Uniós elképzelések szerint nem lehetetlen, hogy az újonnan csatlakozó országok 2007-től az unióban alkalmazott közvetlen (mezőgazdasági) támogatások teljes összegét megkapják, és cserébe csak a közvetlen kifizetések fokozatos csökkenését kellene elfogadniuk. Az EU tehát egyáltalán nem ragaszkodik a külföldiek termőföldvásárlására vonatkozó (Kovács László szocialista pártelnök által szorgalmazott) derogációs időszak csökkentéséhez.

Egyetértenek azzal a magyar mezőgazdasági érdekképviseletek, hogy felül kellene vizsgálni a csatlakozási tárgyalásokon a külföldiek földtulajdonhoz jutásáról született megállapodást, amelyet össze kellene kapcsolni a közvetlen jövedelemtámogatások ügyével – jelentette ki tegnap Brüsszelben az EU gazdasági és szociális bizottságának (ESC) plenáris ülésén Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára, aki az ESC és Magyarország konzultatív vegyes bizottságának társelnöki posztját is betölti. Ez az elképzelés nem új keletű, a Világgazdaság tegnapi számában olvasható, hogy minden csatlakozó tagország esetében felmerült egy olyan uniós – elsősorban Németország által támogatott – javaslat, amely szerint a csatlakozó országok hároméves átmeneti időszak után megkapnák a közös agrárpolitika közvetlen kifizetéseinek teljes összegét. Cserébe csupán azt kellene elfogadniuk, hogy azok 2007-től valamennyi régi és új tagországban csökennének. Az EU tehát eddig fel sem vetette, hogy a teljes támogatásokért cserébe a külföldiek termőföldvásárlására vonatkozó hétéves derogáció szintjét három évre kell csökkentenünk, miként azt Kovács László, az MSZP elnöke szorgalmazza.
A távirati iroda tudósításából kiderül: Horváth Gábor kifogásolta, hogy miközben a bizottság a tagjelöltek közötti differenciálás elvét vallja, finanszírozási javaslatainak a mezőgazdaságra vonatkozó részében ez egyáltalán nem jelenik meg. Kifejtette, Magyarországot illetően csak nagyon korlátozott mértékben tekinthetők érvényesnek azok az aggodalmak, amelyek az unió közös agrárpolitikájának az újonnan csatlakozó országokra való teljes kiterjesztésével kapcsolatban fogalmazódnak meg. Ilyen körülmények között szerinte nehezen értelmezhető a bizottságnak az az érvelése, amely szerint a majdani tagországok azért nem kaphatják meg azonnal a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatások egészét, mert ez hátráltatná agrárgazdaságuk elengedhetetlen szerkezeti átalakítását.
Ha viszont a közvetlen kifizetések uniós szintjének alkalmazása mégsem bizonyul lehetségesnek, akkor a magyar társelnök szerint feltétlenül létre kellene hozni egy külön pénzügyi alapot, amely a mezőgazdaság korszerűsítésére és a termelők biztonságának a növelésére szolgálna. A vidékfejlesztésre javasolt uniós támogatások ugyanis önmagukban nem lennének elégségesek erre.
A magyar agrárnépesség magasnak tartott hányadára és a szerkezeti problémákra vonatkozó uniós érvekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az egy főre jutó mezőgazdasági termőterület több mint kétszerese az uniós átlagnak. A versenyképesség szempontjából alsó határnak tekintett 50 hektáros – vagy ennél nagyobb – gazdaságokra pedig Magyarországon a megművelt földterület másfélszer nagyobb hányada jut, mint az unióban. Az EU részéről erőteljesen szorgalmazott szerkezetátalakítás tehát indokolt lehet a magyar mezőgazdaság mintegy 25 százalékában, de akkor az unió agrárgazdaságának 45 százalékáról is elmondható ugyanez – állapította meg Horváth Gábor. A főtitkár ezen kijelentésének ellentmond a Népszabadság tegnapi számában olvasható megállapítás, mely szerint a magyar agrárium nem rendelkezik azzal az ideális struktúrával, amely az uniós körülmények között kielégítő versenyképességet biztosítana számára. Bármennyire is kecsegtető az uniós teljes kifizetésre vonatkozó elképzelés (hiszen szüksége is van rá a magyar mezőgazdaságnak), a szerkezetváltás mégsem odázható el, mert – mint lapunk értesült – az EU nem hajlandó finanszírozni a rendszerváltás előtti időszakból fennmaradt termelési stuktúrákat.

Rugalmas tizenötök. A csatlakozási tárgyalásokon a tizenöt uniós tagállam fontolóra veszi, hogy a csatlakozó országok termelési kvótáit rugalmasabban kezeli – jelentette ki tegnap Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa az unió gazdasági és szociális bizottságának plenáris ülésén. A rugalmasság például úgy nyilvánulna meg, hogy az unió időközben aktualizált termelési adatokat venne figyelembe. A közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások ügyében azonban nem adta jelét hasonló rugalmasságra való készségnek.