A Magistrale vasúti folyosót jelent, amely Párizsból indulva Reims, Nancy, Metz, Strasbourg, Karlsruhe, Stuttgart, Ulm, Augsburg, München, Salzburg, St. Pölten, Bécs és Győr érintésével Budapestre vezet. Földrajzilag ez a folyosó Európa közepét szeli át a nyugat–keleti tengelyen.
A városok fejlôdése történetileg mindig összefüggött a közlekedési útvonalak fejlettségével. A tervezett vasúti vonal mentén fekvő települések között évszázadok óta van kapcsolat. A Magistrale többet jelent a sínen való szállítás lehetőségénél: régiókon átnyúló politikai eszme, amelynek lényege, hogy közel hozza egymáshoz az érintett területeken élőket, s ezáltal lehetővé teszi a gazdasági gyarapodást és az életminőség javulását is.
Az első tervezések időszakában inkább emlegettek egy Párizs–Brüsszel–Köln– Berlin–Varsó vonalat, illetve egy déli tengelyt, amely Barcelonát, Marseille-t, Milánót és Ljubjanát kötötte volna össze. Az előkészítést 1999 októberében kezdték meg. Az érintett fôpolgármesterek – elsősorban a karlsruhei – kiemelt jelentőségűnek tekintik a gyorsvasút ügyét, és személyesen felügyelik az ezzel kapcsolatos politikai vitákat. Az európai vasúti folyosó mintája lehet egy határokon átívelő vállalkozásnak.
A most még eltérő fejlettségű szakaszok helyén hosszú vasútvonalak épülnek majd újjá, különböző áramvezetékekhez igazodó, nagy sebességű mozdonyok állnak majd üzembe. A tervek szerint új, de legalábbis felújított pályaudvarok fogadják az átutazókat. Franciaországban, Németországban és Ausztriában már folynak is a munkálatok, egyes vonalakon már lehetséges az óránkénti 240 kilométeres sebesség.
Az új európai vasúti folyosónak beláthatatlan előnyei lehetnek. Amellett, hogy jelentősen javulhat a nemzetközi és regionális közlekedés, nyilvánvaló a jótékony hatás a vonalon vagy annak közelében fekvő nagyvárosok, térségek üzleti és gazdasági életére. Vitathatatlanul megnő a vasúti áruszállítás jelentősége. (Franciaországban például arra számítanak, hogy 2010-ig akár megduplázódhat.)
A Magistrale tervezett vonalán mintegy 34 millió ember él, ami Európa lakosságának 9 százaléka. A regionális hatások közül kiemelhetjük, hogy a vasútvonal megléte óriási méretű idő- és költségmegtakarítást jelent a termelői és fogyasztói szférában. Nem kérdésesek a makrogazdasági következmények sem, különösen az európai integráció szempontjait tekintve.
A Magistrale az egykori Orient expressz vonalát követi majdan Párizstól Budapestig. Párizsban az utasok csatlakozhatnak a nyugatra, északra és a Földközi-tenger térségébe vezető hálózatokhoz. Később épülhet ki hasonló vonal Spanyolország irányába.
A kelet–nyugati vonal kiépítésében különösen Bécsnek és Budapestnek jut kulcsszerep, hiszen ezek a városok így valóban bekapcsolódhatnak az európai vérkeringésbe.
A kelet–nyugati útvonalak évszázadokon át politikai, kulturális, gazdasági érintkezést tettek lehetővé a nemzetek között. 1861-ben indult az első gyorsvonat Párizs és Bécs között. 1883-ban egy expresszvonat 80 óra alatt ért el Párizsból Konstantinápolyba. 1925-ben az Orient expressz 23 óra alatt tette meg a Párizs–Budapest távolságot. A Magistrale beindulásával a jelenlegi 17 óráról várhatóan 12-re csökkenne a menetidő.
Ausztria területén a Magistrale az ország legfontosabb (kelet–nyugati) szállítási és személyi forgalmat bonyolító útvonalával esik egybe. Folyamatos bővítésre van szükség, amelynek célja, hogy rövid idő alatt a 200 km/h sebességgel történő közlekedés is lehetővé váljon. A bôvítési munkákat 2005-re kívánják befejezni. Bécsben, akárcsak más nagyvárosokban, a vasutak ma is különböző pályaudvarokra futnak be. Cél, hogy a hálózat vonalai egyesülve, koncentráltan vezessenek a városok egyik állomására. Bécsben ezért központi pályaudvar kialakítását tervezik. Egy bécsi központi csomópont jelentősen felgyorsítaná a hálózat utolsó szakaszát, a Bécs–Budapest vonalat is. A schwechati nemzetközi repülőtér bekapcsolása is számos előnnyel járhatna.
Halálbüntetésre ítélhetik a volt kongói elnököt
