Günter Verheugen nyugtatja Prágát

Elvesztették hatályukat a szudétanémetek állampolgárságának megszüntetésére és vagyonuk elkobzására vonatkozó egykori elnöki rendeletek. A Benes-dekrétumok a múlt tartozékai – hangoztatta a Milos Zeman kormányfővel együtt kiadott nyilatkozatban Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa, aki tegnap Prágában tárgyalt a cseh vezetőkkel. Megerősítette, hogy a vagyoni kárpótlás nem vonatkozhat az 1948. február 25-e előtti időszakra, hozzáfűzve, hogy a vagyoni kárpótlás kérdése sose tartozott az EU agendájába.
Verheugen megerősítette az Európai Bizottság álláspontját, miszerint a dekrétumok kérdése nem játszik szerepet Csehország csatlakozási tárgyalásai során. A nyilatkozat azonban elismeri, hogy a Benes-dekrétumok némelyike nincs összhangban a jelenlegi jogértelmezéssel és az igazságossággal.
Zeman értékelte: az Európai Parlament mérlegeli, hogy a cseh országértékelésből kiiktatják a Benes-dekrétumokra vonatkozó részeket. A bővítési biztos hangoztatta, hogy hozzá kíván járulni a dekrétumokról, azok diszkriminatív következményeiről kirobbant vihar lecsillapításához.
A dekrétumok körül továbbra is heves szópárbaj folyik a cseh sajtóban, a politikusok pedig hatásos választási kampánytémának tekintik. Václav Klaus, a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke azt szorgalmazza, hogy a képviselőház határozatban méltassa Eduard Benes érdemeit. Közben elemzők rámutatnak: mintha Zeman és Klaus nem tudna semmit a nacionalizmus pusztító hatásáról, amint az elődeik tették a múlt században, ismét riadót fújnak a „német veszéllyel” szemben. Úgy tűnik – írja a Mladá Frontá Dnes –, mintha vissza akarnának térni 1945-be, amikor a zabolátlan nacionalizmus volt az egyedüli választási ütőkártya. Arról megfeledkeznek, hogy ez az adu temette el a demokráciát.
A Lidové Noviny egyik publicisztikája kifejti, a dekrétumokkal és a kassai kormányprogrammal Csehszlovákia gyakorlatilag megtette az első lépést a nemzeti, majd az internacionalista szocializmus felé. Hiszen az államosításokról, az üzemi tanácsok felállításáról, a külkereskedelem ellenőrzéséről és a kényszermunkatáborokról is elnöki dekrétumok rendelkeztek. A cseh politikusok elfelejtették, hogy ezek a legvitatottabb dekrétumok az emberi és szabadságjogok okmányának elfogadásával érvényüket vesztették – a németekre és a magyarokra vonatkozó rendeletekkel egyetemben. Mintha elfelednék, hogy amikor a második világháború következményeinek revíziójára irányuló úgynevezett kísérletek ellen tiltakoznak, akkor szinte szó szerint magukává teszik a kommunista, birodalmi szovjet értékelést. Elfelejtették, hogy 1968 augusztusában a revízió veszélyével indokolta a csehszlovákiai beavatkozást Brezsnyev is.