Gusmao nyert Kelet-Timoron

Xanana Gusmao, a kelet-timori szabadságharc élő legendája nyerte meg a szigetfélen vasárnap megrendezett elnökválasztást, mint azt előre várni lehetett. A választási bizottság tegnapi közlése szerint Gusmao a szavazatok 82,69 százalékát szerezte meg, míg ellenfelére, Francisco Xavier do Amralra a választók 17,31 százaléka szavazott. A részvételi arány 86 százalékos volt. Az 55 éves Gusmao választási sikere egy pillanatig sem volt kétséges.
A jelenleg 730 ezer lakosú Kelet-Timor több mint négy évszázadon át portugál gyarmat volt. Ezt az időszakot 24 évig tartó indonéz megszállás követte, melynek során állandó volt az erőszak Timor szigetének keleti felén. Az indonéz államszövetség lakosai ugyanis túlnyomó részt muzulmán vallásúak, ellentétben a kelet-timoriakkal, akik a portugál missziók hatására katolikusokká váltak. A huszonnégy év alatt kibontakozott szabadságharcos mozgalmat az indonéz hatóságok nem nézték jó szemmel, és vezetőik éveket töltöttek börtönben. Ennek ellenére a forradalmárok mégis győztek, és a nemzetközi közösség teljes szimpátiájával övezett kis államkezdemény az 1999 augusztusában megrendezett népszavazás eredményeként ENSZ-közigazgatás alá került. A mostani elnökválasztás volt az utolsó állomás a kelet-timori államiság megteremtése felé vezető úton: a tervek szerint május 20-án hivatalosan is kikiáltják Kelet-Timor függetlenségét, és ezzel új ország születik a Földön. Elemzők ugyanakkor kétségesnek tartják a Kelet-Timori Köztársaság jövőjét, hiszen a gigászi Indonézia még mindig rossz szemmel nézi a kis tüskét, amely a talpába fúródott. Kelet-Timor kiválásával ugyanis megkezdődött és viharos gyorsaságúvá vált a recsegő-ropogó indonéz államszövetség destabilizálódása. A lázongó országrészek (Aceh, Nyugat-Pápuaföld, stb.) a timoriak sikerén felbuzdulva szintén függetlenséget követelnek, és ez – valamint a beállott hatalmi vákuum – akár Indonézia széthullásához is vezethet. A kőkemény Sukarno- és Suharto-éra idején ugyanis még az egész térség félve tisztelte a szigetvilágból regionális nagyhatalmi státust szerzett országot. Sukarno meghalt, Suharto pénzügyi visszaélések miatt távozni kényszerült, utódai pedig nem voltak alkalmasak arra, hogy a forrongó szigeteket lecsillapítsák. Megawati Sukarnoputri, a nagy elnök leánya ugyan nagyon népszerű államfő, de kérdés, hogy sikerülhet-e a családanyának megbirkózni az évtizedek óta halmozódó problémával.