Halál a betlehemi templomnál

Több tucat izraeli harckocsi nyomult be szerdára virradóra a palesztin autonóm területen fekvő Dzsenín és Szalfit városba, tovább szélesítve a hat napja tartó katonai akciót Ciszjordániában. Arafat ugyanakkor megerősítette, hogy az izraeli hadsereg által körülzárt ramalláhi hivatalát „legfeljebb mártírként” hagyja el, de nem vállalja a száműzetést.

A növekvő arab felháborodás és a palesztinok elleni példa nélküli izraeli támadások nyomán Egyiptom szerdán közölte, hogy Kairó felfüggeszti közvetlen kapcsolatait Izraellel, de a kétoldalú diplomáciai viszonyt nem szakítja meg. A kapcsolatok befagyasztásával kapcsolatban szakértők emlékeztetnek arra, hogy bár Egyiptom volt az első arab ország, amely (1979-ben) békeszerződést kötött a zsidó állammal, viszonyuk általában mindig is meglehetősen hideg volt, és a diplomáciai csatornákat leszámítva egyetlen területen sem bontakozott ki számottevő együttműködés közöttük. Egyiptom egyébként egyike azon három arab államnak, amely diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Izaellel.
A Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenín egyik menekülttáboránál tegnap tűzharc tört ki palesztin lövészek és az előrenyomuló izraeli páncélosok között, amelyben négy palesztin meghalt. A Náblusztól mintegy 20 kilométerre délnyugatra fekvő Szalfitba kéttucatnyi izraeli harckocsi vonult be, és mintegy négyszáz tank várakozik Náblusz környékén. Az izraeli hadsereg átfogó katonai akciójának az a deklarált célja, hogy megtisztítsa a palesztin autonóm területeket a rejtőzködő terrorista sejtektől.
Ezt megelőzően másfél száz palesztin rendőr és milicista kedd este a kereszténység egyik szent helyén, a betlehemi Születés templomában keresett menedéket az izraeli páncélosokkal és helikopterekkel vívott harcai során. Szerdán délelőtt négy halott palesztin feküdt a templom előtt. A templomba menekült palesztinok között mintegy 20 sebesült is volt, őket a papok és az apácák részesítették elsősegélyben. Az izraeli harckocsik felsorakoztak a templommal szemben. Eközben a jeruzsálemi keresztény egyházak mintegy 200 képviselője Michel Szabbahnak, Jeruzsálem latin pátriárkájának vezetése alatt Betlehembe próbált vonulni szerdán, hogy kifejezze az ártatlan palesztin lakossággal való szolidaritását. Nem sikerült azonban bejutniuk, mert a menetet a város határában, egy izraeli katonai őrhelynél feltartóztatták.
Az izraeli hadsereg ugyanakkor szerda hajnalban megostromolta Bejtúnia településen a ciszjordániai biztonsági szolgálat központi épületét, és megadásra kényszerített közel 180 palesztint. A foglyokat az Ofer zsidó telep mellett létesített izraeli támaszpontra szállították. A foglyok között van a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette Fatah mozgalomhoz közel álló al-Aksza Mártírjainak Brigádjai szervezet hat tagja és a szélsőséges Iszlám Dzsihád egy harcosa is. E hét embert a biztonsági szolgálat börtönében őrizték. Az izraeli hadsereg eközben olyan dokumentumot talált Arafat főhadiszállásán, amelyből kitűnik, hogy a szélsőséges al-Aksza Mártírjainak Brigádja anyagi segítséget kért a Palesztin Hatóság pénzügyi vezetőjétől. A csoport a heti 5-9 merénylet végrehajtásához és az öngyilkos merénylők családjainak támogatásához szükséges összeg mellett további mintegy 15 ezer dollárt kért 33 ezer darab géppuskalövedék beszerzéséhez.
Arafat kedd este megerősítette, hogy az izraeli hadsereg által körülzárt ramalláhi hivatalát „legfeljebb mártírként” hagyja el, de nem hajlandó száműzetésbe vonulni. A katari al-Dzsazíra tévének adott telefoninterjújában Arafat haragosan elítélte az Egyesült Államok magatartását is. A palesztin elnök szerint az izraeli kormány csak a washingtoni vezetés jóváhagyásával indíthatott támadást a Palesztin Hatóság főhadiszállása ellen. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma ugyanakkor szerdán elvetette azt a javaslatot, hogy Oroszország kínáljon politikai menedékjogot Jasszer Arafatnak, a Palesztin Hatóság vezetőjének.
A zsidó állam az izraeli–libanoni határ destabilizálásával és a szélsőséges síita Hezbollah szervezet harcosainak felfegyverzéséhez való hozzájárulással vádolta Szíriát. Simon Peresz izraeli külügyminiszter levélben kérte Kofi Annan ENSZ-főtitkárt, hogy közvetítse Izrael intelmét Szíriának és Libanonnak.

Elnapolták az Arab Liga ülését. Az Arab Liga elnapolta szerdára meghirdetett rendkívüli ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja a palesztin területeken kialakult helyzet lett volna. A rendkívüli ülést a palesztinok kérésére hívták össze. Kairói megfigyelők szerint várhatóan lesznek olyan országok, például a Perzsa-öböl menti államok, amelyek csak külügyminiszter-helyetteseket küldenek a tanácskozásra, mert nem akarnak tárgyalni az Irak által előterjesztett javaslatról, hogy az arab olajat „fegyverként” vessék be a palesztinok érdekében. (MTI)