Eddig több mint 2200 inka múmia került elő Peruban, a főváros, Lima egyik bódévárosának közelében végzett ásatásokról. A több mint 500 éves temetőben mintegy tízezer holttest előkerülésére számítanak az amerikai National Geographic Society által finanszírozott kutatás régészei – olvasható az ABC News honlapján.
A mumifikálódott holttestek az inka társadalom minden rétegét – a szegényeket, gazdagokat, fiatalokat és öregeket – egyaránt képviselik. Néhány tetemen a korra jellemző, tollból készült fejdíszeket is megtalálták, amelyek azt jelzik, hogy viselőik a magasabb társadalmi osztályokhoz tartoztak. Sokan csoportosan temetkeztek, egész családok (nagyszülők, gyermekekeik és unokáik) kerülnek elő a múmiák védelmét szolgáló közös védőruhákból.
A mumifikálódott holttestek mellől eddig több mint ötvenezer tárgyat – köztük agyagedényeket, megkövült élelmiszereket és állati csontokat – ástak ki a régészek.
A szomszédos, csatornázatlan nyomortelep szennyvizétől veszélyeztetett temető a szakértők szerint az inkák fő temetkezési helye lehetett, körülbelül 1480 és 1535 között. Az inka civilizáció az 1530-as években élte végnapjait, amikor a spanyol hódítók többek közt a holttestek – már hétezer évvel ezelőtt alkalmazott – bebalzsamozását is betiltották, mert pogány rítusnak tartották. A tilalom következtében ma már kevés érintetlen múmia akad, így a mostani lelet egyedülálló lehetőséget jelent a kutatóknak.
– A temető felfedezése azért is páratlan jelentőségű, mert ilyen egységben még sohasem kerültek elő hasonló leletek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Főzy Vilma, a Néprajzi Múzeum kutatója. Az eddig ismert inka múmiák nagy részét Peru száraz éghajlatú partvidéki területein találták. Arrafelé a holttesteket minden konzerválás nélkül temették el a sivatag salétromos homokjába, ahol a tetemek maguktól mumifikálódtak. A több ezer eddig megtalált múmia és tárgy (nemesfémek, textíliák, kerámiák) sok kérdésre választ adott, ám továbbra is sok a homályos pont az inka kultúrával kapcsolatban – tette hozzá.
***
Óriásszobrok töredékei Luxornál. Német és egyiptomi régészek két óriási méretű fáraószobor maradványait tárták fel a Nílus nyugati partján, Luxor közelében. Az illetékes egyiptomi régészeti szervek szerint mindkét szobor a XVIII. dinasztiához tartozó III. Amenhotep (görögös nevén Amenophisz) fáraót ábrázolja, aki az Újbirodalom idején, Krisztus előtt 1408 és 1372 között élt. A két szobor valamikor a fáraó temetkezési templomában állt. Szakértők becslése szerint a vörös kvarcból kivájt szobrok magassága eredetileg 21 méter volt, súlyuk pedig darabonként elérte a 700 tonnát. A templom bejáratának két oldalán álltak. Az egyik szobor válla mögött harmadik, királynőt ábrázoló szobor fejére bukkantak a régészek. Feltételezik, hogy vagy az ókori Egyiptomban nagyra becsült Imhotep piramisépítő mérnök édesanyját vagy a fáraó feleségét, Tit ábrázolja a szobor – olvasható az AFP jelentésében. (MTI)
Megható üzenet egy édesanyától, akinek a gyermekét orvosok mentették meg
