Izraeli kivonulás Dzsenínből

Az izraeli hadsereg egységei tegnap hajnalban kivonultak a dzseníni menekülttáborból, ahol az elmúlt három hétben a Ciszjordániában zajló izraeli hadművelet legsúlyosabb küzdelme zajlott – közölték szemtanúk.

Izraeli páncélosok szerdán este tüzet nyitottak a tábor központjában, és kijárási tilalmat rendeltek el. Nem sokkal később mintegy ötven páncélozott jármű elhagyta a tábor területét. Tegnap délelőtt a kijárási tilalmat is feloldották. Menekültek azt közölték a Reuters tudósítójával, hogy a tábor területén reggel már sem izraeli katonákat, sem harckocsikat nem láttak. Egyikük azonban megjegyezte, hogy orvlövészeket még hátrahagytak.
Közben öt palesztin holttestét találták meg a dzseníni menekülttábortól három kilométerre egy közös sírban a palesztin Vörös Félhold mentőszolgálatának tagjai. Szemtanúk szerint izraeli katonák temették a palesztin áldozatokat közös sírba. Az izraeli hadsereg szóvivője azonban hazugságnak nevezte ezeket az állításokat, és azzal vádolta a Vörös Félholdat, hogy köze van az Izrael-ellenes terrorcselekményekhez: ők szállítják a robbanóanyagokkal teli öveket az öngyilkos merénylőknek. Az ENSZ különmegbízottja, Terje Roed-Larsen „mindent felülmúló borzalomnak” nevezte a dzseníni pusztítást. A diplomata követelte: Izrael azonnal engedélyezze a nemzetközi segélyszervezeteknek, hogy nagyobb humanitárius akciót kezdhessenek a helyszínen. Szerinte legalább kétezren váltak hajléktalanná a táborban.
Simon Peresz izraeli külügyminiszter tegnap kijelentette: érzékeny időszakra számít amerikai kollégájának szerdán befejezett közel-keleti körútja nyomán, de nem várja a feszültség növekedését a térségben. Az izraeli állami rádiónak nyilatkozva Peresz elismerte, hogy a Jordán folyó nyugati partvidékén folyó hadművelet nem oldja meg a problémákat. Politikai megoldást kell keresni – tette hozzá. A külügyminiszter szerint fel kell hagyni Jasszer Arafat palesztin vezető ramalláhi központjának ostromával.
Ugyanakkor George W. Bush újságírók előtt kijelentette: elégedett az izraeli erők palesztin területekről való kivonásának ütemével. Az amerikai elnök hozzátette: megérti azokat az okokat, amelyek miatt Ramalláh egyes részeit továbbra is megszállva tartják az izraeliek. Értékelése szerint Ariel Saron izraeli kormányfő tartotta magát ahhoz a határidőhöz, amelyet – ígéret formájában – megfogalmazott a ciszjordániai területekről való csapatkivonásra.
Mindeközben arab országok egy csoportja az izraeli katonák által a palesztin területeken elkövetett bűncselekmények kivizsgálására szólító határozatot szorgalmazott az ENSZ Biztonsági Tanácsánál. A palesztinok azt is szorgalmazták a világszervezet vezető testületénél, hogy újabb határozatban követelje az izraeli csapatok azonnali kivonását a megszállt palesztin településekről. Nemzetközi emberjogi szervezetek egyébként sorozatos jogsértésekkel vádolják a palesztin területeken hadműveleteket folytató izraeli haderőt, s igyekeznek elérni, hogy a hétfőn a spanyolországi Valenciában kezdődő euromediterrán értekezleten az emberi jogokat nyilvánítsák a közel-keleti béke legfontosabb kérdésévé.