Jelentős többletforrás a magyar vidéknek

A mezőgazdaság támogatására adott költségvetési források az elmúlt négy évben megduplázódtak, miközben a Horn-kabinettől 1200 milliárdos ágazati mínuszt örökölt a polgári kormány – mondta lapunknak Boros Imre, az uniós pénzek felhasználását koordináló tárca nélküli miniszter, korábbi megbízott agrárminiszter. Boros Imre lapunknak adott intejújában beszámolt arról, hogy rövidesen az Orpheus nevű programban újabb támogatást kap a vidék. A miniszter szerint egy esetleges szocialista győzelem után ismét újabb megszorító intézkedésekre számíthatunk.

Ön a napokban jelentette be, hogy Orpheus néven újabb támogatást kap a vidék. Mire fordítható ez a támogatást?
– Az Orpheus program a hét régióra kiterjedő területfejlesztési program, amelyhez a PHARE-program ad 60 milliárd forintnyi támogatást, ehhez a kormány 25 százalékos társfinanszírozása kapcsolódik. Pályázni környezetvédelmi, közlekedési és mezőgazdasági beruházásokra lehet, de a régiók az általuk kiemeltnek tartott más ágazatok fejlesztésére is igényelhetnek támogatást. Aláhúznám, hogy ezekről a pénzekről decentralizáltan születik döntés, hiszen helyi szinten jobban tudják, mely programok megvalósítására van igény. A támogatás a vidéket fejleszti, ideértve a családi gazdálkodókat.
– Az elmúlt négy évben milyen eredményeket értek el a mezőgazdaságban?
– A támogatására adott költségvetési források a polgári kormány idején megduplázódtak, miközben visszaszorult az úgynevezett piacra jutási támogatás, például az exportszubvenció, amelyet a kereskedők fölöztek le, miközben a gazdák nagyokat néztek. Időközben a társaságiak mellett megjelentek a családi gazdálkodók is, akiknek a kormány az alaptámogatások mellett plusztámogatási keretet biztosított. Ennek összege az idén tízmilliárd forintot tesz ki. Ami még ennél is fontosabb, olcsó hitelforrások is megjelentek a gazdák számára, amelyek kamatai 3-4 százalékosak, sőt földvásárlás esetében pedig kamatmentesek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a polgári kormány 1998-ban a mezőgazdaságot 1200 milliárd forintos mínuszszal vette át.
– Mennyire versenyképes a magyar mezőgazdaság?
– Hazánkban teljes mértékben felszabadított a mezőgazdasági import, s ennek ellenére mégis jelentős aktívumot, többletet produkál az ágazat. Ez az exportteljesítmény és a piacon való megmaradás azt bizonyítja, hogy minden rémhír ellenére nemcsak múltja, de jelene és jövője is van az ágazatnak. Utóbbinak garanciája, hogy a kormány növelte a gazdáknak juttatott támogatások mértékét.
– Az MSZP számon kéri a kormányon, hogy az miért nem képviseli az érdekeket hatékonyabban az uniós tárgyalások során. Mi a véleménye az EU által előzetesen beharangozott, alacsonyabb támogatásokról?
– Sajnos ebben a kérdésben is félreverte a harangot a szocialista párt. A valóság: három éve az EU azt tervezte, hogy hazánk uniós tagságáig teljesen leépítik a támogási rendszert. Ezért az Agenda 2000-ben már egy centet sem irányoztak elő. Érdekes, akkor nem láttam az ellenzéket kiabálni a magyar érdekek védelmében. A támogatások rendszerét az EU azonban nem szüntette meg, s az elképzelés szerint a belépők támogatása folyamatosan emelkedik, míg a korábbi tagok támogatása csökken. A kérdés tehát az, hol legyen ez a kiegyenlítődés. Mi azt mondjuk, ennek 2006-ban kell bekövetkeznie. Egyébként nem véletlen, hogy itt jártakor Stoiber, Berlusconi és Aznar is biztosította hazánkat arról, hogy az új belépők számára is azonos feltételeket fognak teremteni. Ez már csak azért is jelentős, mert a németek állják nettó befizetőként az uniós kassza 25 százalékát, míg az olasz és spanyol termelők vállalják az áldozatot, a szolidaritást.
– Vannak, akik azt mondják, hogy önök nem védték kellően a magyar érdekeket, a földtulajdont.
– Ha a szocialistákra gondol, akkor azt mondom, hogy a kibicnek semmi sem drága. Emlékezzünk azonban arra, mikor annak idején ők a társasági földvásárlás lehetőségével azonnal megnyitották volna a földpiacot a nyugati tőke előtt. A mi elképzelésünk, hogy mire hét év múlva lehetősége lesz a külföldieknek földvásárlásra, addigra a föld ára a helyére kerül. Ezt támasztja alá, hogy már napjainkban is emelkedik a termőföld ára. Egyébként az, hogy az egyenlő esélyek jegyében lehetőséget teremtsünk a külföldiek előtt a termőföldvásárlásra, uniós követelmény is.
– Mi a véleménye az MSZP mezőgazdasági programjáról?
– Én a közhelyeken túl nem láttam megfogható konkrétumokat. Emlékezzünk csak vissza: az 1998 előtti is olyan lépést tettek, amely a tsz-gazdaságon alapuló vezetői réteg gyarapodását szolgálta. A tsz-tagokat kétfelől is megkárosították: a termelőszövetkezetek vagyonát a többlethitelek révén átvitték magántársaságokba, másrészt az üzletrész-tulajdonosokat bagóért fosztották meg üzletrésztulajdonuktól. Ez volt az ő mezőgazdasági programjuk korábban. Manapság pedig az MSZP csak közhelyeket és megfoghatatlan gondolatokat hangoztat.
– Mire számít akkor, ha az MSZP alakít kormányt?
– Véleményem szerint minden esély megvan arra, hogy megváltoztassák a földtörvényt – hiszen ez 50 százalékos törvény –, lehetővé teszik a társasági földvásárlást, s fennen hangoztatnák, hogy ez az európai norma. Hadd ne mondjam, hogy ez milyen károkat okozna a gazdaságnak és a keményen dolgozó parasztembereknek. Nem szabad elfelejteni, hogy a szocialista nagytőkének már csak a földpiac hiányzik!
– Az első forduló eredményét látva a tőzsde szárnyalni kezdett. Ön szerint ez nem a szocialistákba vetett bizalom jele?
– A Horn-kormány „uralkodása” idején szinte mindent eladtak. Mindent: az árampiacot, a gázpiacot, a víz- és csatornaszolgáltatást, vagyis a közműveket, amelyet az átlagember naponta használ és fizet érte. A tőzsdei árfolyamok emelkedésének megértéséhez látnunk kell, annak mozgása attól függ, hogy ezeknek a társaságoknak mennyi a profitjuk, hiszen ezek papírjai forognak a tőzsdén. Ha ez magas, a tőzsde szárnyal. A szocialista alternatíva a következő: gázár-, villanyár-, csatorna- és vízdíj-, telefondíj-emelés, s ekkor valóban szárnyal a tőzsde. A tőzsdei cégek és az emberek érdeke sokszor nem azonos.
Az embereknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy a például az MSZP által beígért 13. havi nyugdíj elegendő lesz-e a víz-, a gáz-, a villany- és telefondíjak, valamint a növekvő gyógyszerárak szocialista típusú emelésének fedezésére. Nem is beszélve arról, hogy folyon azt szajkózzák, üres a nyugdíjkassza. Egyébként az MSZP-s gazdaságpolitikát ismerve, a 13. havi nyugdíjak fedezését a lakáshitelek és a kisvállalkozókat támogató Széchenyi-terv által biztosított források megszüntetéséből finanszíroznák. Ezek megdöbbentő dolgok. Kérdem én, hogyan fogja a kisemberek érdekeit szem előtt tartani az a szocialistának nevezett párt, amely nemet mondott még a minimálbér-emelésre is?
– Egyes vélemények szerint a minimálbér-emelés negatív hatása 1,5–2 év múlva jelentkezik.
– Ne várjunk inkább egyből száz évet? Úgy még tovább lehet riogatni.
– A kisgazdapárt leszerepelt a választásokon. Ön szerint miért?
– Egyebek mellet ennek oka, hogy a nagy vezér, Torgyán, mást mondott és mást cselekedett.
– Hol vannak most a kisgazdák?
– Emlékeztetnék rá, hogy például 1998-ban alig lehetett a fővárosban összeszedni a kopogtatócédulákat, ám mégis 9,8 százalékot ért el a párt a listás szavazáson. Ezek az emberek itt vannak, ők az első fordulóban nem szavaztak. Az Alföldön is hasonló a helyzet: ott, ahol nem volt kisgazda jelölt, gyér volt a kisgazda szavazók részvétele.
– A második fordulóban kikre számítanak?
– Az első fordulóban a baloldal a folyamatos szélsőjobbos riogatással százszázalélékos mozgósítást hajtott végre, míg a jobboldalon ez nem következett be. A második fordulóban viszont azok is elmennek és a polgári oldalra adják le voksukat, akiknek nem közömbös, hogy az átlagmagyar érdekeit képviselő kormány folytathatja-e megkezdett munkáját, vagy visszatér egy megszorításokban gondolkodó, a nagytőkét kiszolgáló hatalom.
– Miért szavaztak az első fordulóban ennyien az MSZP-re?
– Az a tábor, amely reálisnak vélte a szélsőjobboldali veszélyt, riadót fújt. Ők azok, akiknek ez ügyben bekódolt, negatív családi tapasztalata volt a 1940-es évekből. Igaz, akkor volt mitől félniük, most viszont a választások előtti riogatás indokolatlan, de a szocialisták számára hasznos volt. A második fordulóra már letisztult a kép.
– Mi a véleménye arról, hogy Kupa Mihály, a magáról mértéktartó középpárt szerepet hangoztató Centrum párt első embere a szocialisták javára akart visszalépni?
– Mindig vannak olyanok, akik személyes érdekeiket előbbre helyezik, mint szavazóikét. Ma már látni, hogy a Centrum polgári gondolkodású embereket térített el, akik véleményem szerint erre már rájöttek.
– MSZP-s győzelem esetén várható-e egy újabb Bokros-csomag?
– Tegnap reggel Kovács László szocialista pártelnök már kezdte pedzegetni, hogy borzalmas roszszul áll a költségvetés. Sőt már megfogalmazták azt is, hogy esetleg pótköltségvetésre lesz szükség. Úgyhogy győzelmük esetén a Bokros-csomag neve pótköltségvetés lesz, ők ugyanis 1978 óta másban nem tudnak gondolkodni, mint megszorításokban.