Kemény vádak Kostunica ellen

Kostunica nemzetközi elszigeteltségbe taszítja az országot. Egymás után kapja a jugoszláv államfő az ilyen és ehhez hasonló kemény bírálatokat, elsősorban a szerb kormánykoalíció (DOS) vezetőinek részéről. Ám a sajtó sem igen kíméli a szövetségi elnököt, aki – mint a reformpárti médiumok hangoztatják – saját népszerűségének érdekében elutasítja a vádlottak kiszogáltatását a hágai törvényszéknek, kiváltva ezzel a szerbség „hazafias” és „büszke” felének rokonszenvét. Zoran Djindjics szerb miniszterelnök pedig nem akarja levenni a „legalista” államfőről a felelősséget, s nincs szándékában nélküle kiadni a hágai körözötteket, mint azt Milosevics esetében tette. Ez egyébként is a szövetségi állam hatásköre, hangoztatja. Ha pedig nem tesz eleget a nemzetközi közösség – elsősorban az Egyesült Államok – ultimátumszerű követelésének, viselje a felelősséget. Azok előtt is, akiket éppen dacos elutasításával taszít vissza a nyomorba. Kostunica pedig levelében az EU-nak igyekszik megmagyarázni, hogy ő nem ellenzi a kiszolgáltatásokat, de azoknak törvényeseknek kell lenniük. Törvény pedig még mindig nincsen.
Tovább dúl tehát az elkeseredett politikai háború, s közben minden percben várható a letartóztatások és kiszolgáltatások híre. Mint Dragoljub Ojdanicsnak, Milosevics volt vezérkari főnökének a testvére a Danasznak kijelentette: fivére Belgrádban van, s felkészült a letartóztatásra. Nem fog önként jelentkezni a törvényszéknél, amely a Koszovóban 1999-ben elkövetett háborús bűncselekményekért emelt vádat ellene. Milosevics többi perbe fogott munkatársáról is az a hír, hogy nem menekülhettek el, hiszen a rendőrség feltehetőleg szemmel tartotta őket. Vladan Batics igazságügy-miniszter szerint a letartóztatásokkor nem kell incidensektől tartani. Djindjics tegnapi bejelentése szerint legkésőbb máig elfogják a vádlottakat. „Még nincs hivatalos információm, mikor kezdődnek a letartóztatások, de ma vagy holnap megkezdődik”, fogalmazott a miniszterelnök, aki ismét hangsúlyozta, hogy nem a szerb kormány dolga ez, hanem a szövetségié. A döntés, hogy mikor szolgáltatják ki a vádlottakat, mindenekelőtt Kostunica elnöktől és politikájától függ, tette hozzá. A szövetségi kormány már döntött a hágai törvényszékkel való teljes együttműködésről, s erre kérte a többi állami szervet is, hogy elkerüljék az újabb szankciókat, amelyek következményei beláthatatlanok lennének. Fontos kiemelni, hogy a szövetségi kormányban a montenegróiak (Milosevics pártjának volt szövetségesei) is erre szavaztak. Ebben a pillanatban már érvényesek a szankciók, jelentette be drámaian Szvilanovics külügyminiszter, s sötét színekkel ecsetelte, mi történik majd, ha ez így is marad. Az eddigi eredmények is semmivé válnak.
Jugoszláviában kedvező visszhangot váltott ki Colin Powell bejelentése, hogy meghatározatlan időre elnapolja a döntést a segélyezésről, illetve annak megállapítását, hogy Jugoszlávia eleget tett a zárlatfeloldás kritériumainak. Belgrádot azonban még a támogatás megvonásánál is érzékenyebben érinti, hogy az amerikaiak a nemzetközi intézményekben – ott is, ahol pénzről van szó – a jugoszláviai érdekek ellen szavaznak.