Mikor a cseh képviselőház a múlt héten kiadta nyilatkozatát a Benes-dekrétumokról, a dokumentum mintha kiiktatta volna a kérdést a választási kampánytémák sorából. Prága azonban továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a dekrétum megítélésében az Európai Parlament a cseh értelmezést tegye magáévá. Erről Jan Kavan külügyminiszter a Právo napilap szombati számában kifejtette: a cseh külügyi szolgálat feladata, hogy az európai képviselőknek átfogó történelmi és jogi tanulmányokat készítsen, megelőzendő, hogy hiányos ismereteik miatt esetleg egy igazságtalan határozatot hagyjon jóvá a testület.
A külügyminiszter úgy véli, a háború utáni nácitlanítási törvények más országokhoz hasonlóan az akkori Csehszlovákiában is a béke és a stabilitás biztosítása mellett azt is garantálták, hogy Európában nem ismétlődik meg a háború. Utalva számos európai szocialista politikus nyilatkozatára, Kavan leszögezte: a háború következményeként az úgynevezett ellenséges vagyon elkobzására vonatkozó csehszlovákiai intézkedések visszafordíthatatlanok, más eljárás veszélyeztetné Európa jogi békéjét, és többek között a mindmáig rendezetlen cseh jóvátételi követelések újbóli napirendre tűzéséhez vezetne.
A hét végén Prágában vizitelt Leszek Miller lengyel miniszterelnök, aki Milos Zeman cseh kormányfővel egybehangzóan örömét fejezte ki a magyarországi választások eredményei fölött, szerintük elvbarátaik győzelme után Magyarországon is kedvezőbb lesz a légkör a visegrádi együttműködéshez.
ICC
Az Egyesült Államok újabb csapást mért a Nemzetközi Büntetőbíróságra
