Tony Blair már texasi útja előtt sem tagadta, hogy amennyiben újabb beavatkozásra van szükség Szaddám Huszein ellen, Nagy-Britannia ismét ott lesz az USA oldalán. Igaz, hogy Jack Straw külügyminiszter valamelyest tompította a miniszterelnök kategorikus jelentését, de Tony Blair szándékai felől senkinek sem lehettek kétségei. Vasárnap esti nyilatkozatában is világosan megmondta, hogy egyetért Bush elnökkel: nem szabad eltűrni, hogy Szaddám Huszein akár terroristákat támogasson, akár az ENSZ-nek fittyet hányva olyan tömegpusztító fegyvereket halmozzon fel, amelyekkel szomszédait, sőt az egész világot fenyegetheti. Blair azt is kertelés nélkül megmondta, hogy Irakban rendszerváltozásra – értsd: Szaddám Huszein eltávolítására – lehet szükség. Megjegyezte: a brit kormány büszke arra, hogy már eddig is tevékeny része volt három súlyosan kártékony diktatúra felszámolásában, nevezetesen Jugoszláviában, Afganisztánban és Sierra Leonéban. Tony Blair felajánlotta, hogy szükség esetén a brit kormány hajlandó megfigyelőket delegálni egy izraeli–palesztin fegyvernyugvás betartatására. A Bush–Blair-csúcstalálkozó és Blair nyilatkozata vegyes reakciókat vált ki Nagy-Britanniában. A kormánypárt alsóházi frakciója korántsem áll egységesen a miniszterelnök mögött egy esetleges iraki beavatkozást illetően, és a média egy része kíméletlenül gúnyolja a miniszterelnököt, mint az amerikai elnök készséges kiszolgálóját. Ugyanakkor a baloldal mérsékeltebb orgánumai dicsérik Blair diplomatikus fogalmazását, nyilatkozatának Irakra vonatkozó részében, míg a jobboldali média elmarasztalja, amiért az izraeli–palesztin kérdésben egyenlőségjelet tesz az izraeli fegyveres erők és a palesztin terroristák akciói közé.
Fiatal nő tűnt el Győr-Moson-Sopron vármegyében, rengetegen keresik
