A költségvetési és intézményi fejezet szerepelt tegnap a csatlakozási tárgyalások napirendjén, s nem járt teljes sikerrel az egyeztetés. Mint hazánk főtárgyalója, Juhász Endre nagykövet lapunkat tájékoztatta, a költségvetési fejezet részeként ezúttal a magyar befizetéssel kapcsolatos problémákra összpontosult a figyelem. Pozitív fejlemény, hogy az Európai Unió részéről elismerték a kompenzáció lehetőségét, amit magyar részről üdvözöltünk. Az Európai Bizottság illetékesei ugyanakkor több megszorító feltételt szabtak. Kikötötték, hogy az – aligha elégséges – berlini keretek között csak visszatérítésről lehet szó, s nem a befizetés csökkentéséről. E téren szerintük elegendő a 2004–2005–2006-ra terjedő átmeneti időszak, magyar megítélés szerint viszont – miként a korábbi bővítéseknél – a jelen esetben is hosszabb periódusra lenne szükség. Magyar részről azt is leszögeztük, hogy a belépéskor hazánk összegszerű költségvetési pozíciójának javulnia kell – ezzel kapcsolatban a bizottság beérte annak kimondásával, hogy ez a pozíció nem romolhat. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy a 2004-es egyenleg összegének nagyobbnak kell majd lenni, mint amennyi támogatásban 2003-ban a csatlakozási alapokból részesült Magyarország.
Az újabb fordulón Magyarország és a Cseh Köztársaság küldöttei az intézményi fejezet tárgyalásakor egyaránt jelezték: nem fogadják el a nizzai szerződés rendelkezését, amely alapján a belépés után 20-20 képviselői hely illetné meg a két új tagországot. A magyar főtárgyaló úgy látja, bár e téren még számos egyeztetésre, jogi és politikai döntésre lesz szükség, akár a legmagasabb szinten, nem reménytelen elérnünk annyi képviselői helyet, amennyit a Magyarországhoz hasonló jelenlegi tagállamok, így Belgium, Görögország és Portugália már megkaptak. A megfigyelők ezzel összefüggésben emlékeztetnek rá, hogy a majdani új tagállamok a várakozások szerint először 2004 nyarán vesznek részt a európai parlamenti választásokon.
Közel három évtizedes átkot tört meg kajakos klasszisunk +videó
