Május 21-ig kell összehívnia az új Országgyűlést a köztársasági elnöknek, ugyanis az alkotmány a választásokat követő egy hónapon belüli időpontot határoz meg. Az MTI információja szerint május 16-án vagy 17-én tartja alakuló ülését a parlament. Az államfő azonban addig nem tűzheti ki az időpontot, amíg az Országos Választási Bizottság (OVB) nem jelenti be a választások hivatalos végeredményét. Mint ismert, az OVB még nem tudta lezárni az összes beadványt, így várhatóan csak a hét második felében lehet eredményt hirdetni. Az új parlament megalakulásával a kormány megbízatása megszűnik, de ügyvezetőként hivatalban marad. Az Országgyűlésnek egyszerű többséggel (194 szavazat) kell jóváhagynia a kormányprogramot és a miniszterelnök személyét, ekkor léphet hivatalba az új kormány. A kiegyenlített erőviszonyok befolyásolják majd a parlamenti bizottságok tisztségeinek elosztását is, mivel az eddigi gyakorlat szerint a testületekben is érvényesülnie kell az Országgyűlésben fennálló erőviszonyoknak. A bizottsági pozíciókról egyébként szintén egyszerű többséggel döntenek.
Az MSZP a mandátumarányos bizottsági felállást szorgalmazta 1998-ban az Országgyűlés alakuló ülése előtti pártközi egyeztetéseken, s később is ragaszkodott ehhez. Azt is kezdeményezték: a testületek egy részében egyenlő arányban legyenek kormánypárti és ellenzéki tagok. Kérték például, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ilyen felállással jöjjön létre. Utóbbi javaslatukat végül nem fogadták el a kormányzó pártok, ám a bizottsági helyek elosztásában egyetértés született.
Az Egyesült Államok újabb csapást mért a Nemzetközi Büntetőbíróságra
