Tegnap kezdődött a háromnaposra tervezett 6. Merino-világkonferencia Budapesten. A témák a juhtenyésztés gyakorlati kérdéseire koncentrálódnak: a gyapjúfeldolgozás és -kereskedelem, valamint a tenyésztés, a hústermelés, a marketing és az innováció. A rendezvény korábbi, beharangozó tájékoztatóján részt vevő szakemberek a magyar juhágazatról elmondták: annak éves árbevétele 12 milliárd forint körül alakul, amelyet egymillió körüli anyajuh „segítségével” állítanak elő. Az állomány kilencven százaléka merino típusú állatokból áll.
Magyarországon az anyajuhok száma 1995-ig csökkent, majd a 700 ezres 1995-ös mélypont után az állományfejlesztő támogatások hatására 1999-ig 350 ezer darabbal emelkedett. Tavalyelőtt és tavaly ismét kismértékű csökkenés volt tapasztalható. Hazánkban legalább 1,2-1,3 millió anyajuh tartására lenne lehetőség a legelőterület nagyságát figyelembe véve, kihasználásához 1500 forintról legalább 3000-3500 forintra kellene emelni a nőivarú juhok tartásának támogatását. Szakemberek közölték: a magyar juhok és a juhtermékek 95 százaléka exportra kerül, ami nem csoda, mert hazánkban az egy főre jutó juhhúsfogyasztás 0,3 kilogramm évente. Igaz, e mennyiség az utóbbi időben csekély növekedést mutat, elsősorban a bárányhúsfogyasztásban.
Új holdra bukkantak a csillagászok, de nem mutatja meg magát egykönnyen
