Munkahelyek nőknek

A piacgazdaságra való átmenet során, 1990 és 1997 között jelentősen átalakult a magyar gazdaság, és ennek következményeként a munkaerőpiac helyzete is megváltozott. A munkanélküliség 1993 tavaszán érte el csúcspontját, ekkor 12,5 százalékos rátát mértek. Ezt követően a munkanélküliek száma évről évre csökkent, de mivel a munkahelyek száma egészen 1997-ig folyamatosan szűkült, tovább növekedett az inaktívak száma. Az érintettek között nagyobb arányt képviseltek a nők, mint a férfiak – tudtuk meg Székely Judittól, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkárától. Mint mondta: a statisztikák szerint a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktív népesség számának 1990 óta tartó drámai csökkenése 1997-ben érte el mélypontját. Ekkorra a 15–64 éves népességre számolt aktivitási ráta 57,8 százalékra, a foglalkoztatási ráta pedig 52,8 százalékra süllyedt. A munkanélküliség mértéke 8,9 százalék, a férfiak esetében 9,9, a nőknél pedig 7,7 százalék volt.
Az elmúlt három-négy évben folytatott következetes gazdaságpolitika eredményeként kialakult kedvező tendenciák megmutatkoztak a foglalkoztatás terén is. A fordulópontot 1998 jelentette, amikor a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás újra növekedni kezdett. 1997 és 2001 között a foglalkoztatottak száma 213 ezer fővel emelkedett, a férfiak közül 87 ezerrel, a nők közül pedig 126 ezerrel többen kaptak munkát. Székely Judit szerint magyarországon a férfiak és a nők foglalkoztatási szintjében létező különbség kisebb, mint az uniós tagállamok többségében. Hazánkban, eltérően az Európai Uniótól, a foglalkoztatott nők túlnyomó többsége, 93 százaléka teljes munkaidőben dolgozik. A kimutatások szerint egyértelműen látható, hogy a munkaerő-piaci helyzet általános javulásával a nők foglalkoztatási helyzete is javult, csökkent a munkanélküliek aránya és nőtt a foglalkoztatottságuk.