Művészet az utcán

Mint minden zseniális ötlet, ez is egyszerű. Az emberek nem mennek múzeumokba, tárlatokba, ezért a múzeumot kell az utcára vinni. Az ötlet gazdája, atyja és elindítója Győrben Szűk Norbert, aki új dimenziót remél a képzőművészetben.

Az utcák, terek, hidak remek kiállítótermeknek bizonyulnak, bár egy-egy épületre a festmények kihelyezése rengeteg engedélyeztetést kíván, ami nem is csoda, hisz egy festmény, hogy jól látható legyen, negyven négyzetméteres. (Ezzel egyébként a Guinness Rekordok könyvébe kerültek, ám nem ezt tartják lényegesnek.) A ponyvafestészet művészet, és mint ilyen, a célja az, hogy az embereket megállítsa, elgondolkodtassa, és csodálatra bírja. A kilenc kortárs művész között nagy nevek is szerepelnek, mint például Wahorn András, Ef. Zámbó István vagy Fe. Lugossy László, akik garanciát jelentenek egy ilyen ötlet indításában, sorolja Szűk Norbert.
A képzőművészeti forradalomnak szánt kezdeményezés alig egy évvel indulása után átnyúlt az országhatárokon. A velencei karnevál idején például a dózsepalotát is befedték olasz művészek óriásfestményei. Mostanra a művészek cserélik képeiket, így lehet, hogy Győrben osztrák kortárs művészek alkotásaival fognak épületeket becsomagolni. A győri alkotók rendszeres felkéréseket kapnak, egy New York-i fesztivál szervezői is érdeklődtek utánuk s a technológia iránt, büszkélkedik az ötletgazda.
A modern freskófestők a ponyvára autófestékkel viszik fel alkotásaikat, amely lehetővé teszi, hogy a képek ellenálljanak az időjárás viszontagságainak. Emellett egy-egy kép könnyen mozgatható: össze lehet hajtogatni, könnyű szállítani, az egyetlen gond az alkotások falra való felhelyezése. Egy képet tíz ember szorgos és összehangolt munkájával lehet a kiszemelt falra felhelyezni. Ma már nem az elismertetésük a nehezebb, hanem az irányzat öszszefogása. Nemzetközi mivolta miatt nehéz megtartani az irányító, szervező, központi szerepet, de ők ragaszkodnának hozzá, hogy e tekintetben Győr maradhasson a vezető város. Szeretnék, ha mindenki úgy emlékezne: ez Magyarországról indult művészeti forradalom, mondja Szűk Norbert.
A Korszakváltó Csoport, ahogy magukat hívják, a művészetből akar üzletet csinálni, nem pedig az üzletből művészetet. A graffitiben is igyekeznek helyt állni, nemrégiben zajlott le az az összművészeti falfestmény- és graffitifesztivál, ahol egyszerre száznegyven fiatal festett egy győri aluljáróban. Ennek folytatása lesz, a győri vasúti aluljáró tárlattá alakul a közeljövőben. A Korszakváltó Csoport tervezi egy művészeti ügynökség létrehozását a tehetséges fiataloknak. Mostanra nagy címlistával rendelkeznek, így bármikor tudnak mozgósítani fiatalokat egy-egy fellépésre. Az egyesület tagsága meghaladja az ötszáz főt. Magyarországon rengeteg tehetséges fiatal művész van, akik nehezen kapnak teret, más területeken tevékenykednek a megélhetésükért. Nekik kívánnak e sajátságos módon lehetőséget adni a bemutatkozásra.