Nagy török drogfogás

Csaknem 29 millió dollár értékű kábítószert foglalt le szombaton és vasárnap a török rendőrség – adta hírül a BBC. A drog a helyi hatóságok szerint Európában talált volna vevőre. A VPOP illetékese szerint a nálunk lefoglalt áruk mennyisége csökkent a szeptemberi New York-i terrorcselekmények óta. A magyar heroinpiacra semmilyen hatással nincs a Törökországban lefoglalt kábítószer mennyisége – tudatta az ORFK kommunikációs igazgatója.

Március 24-én kezdett átfogó akció részeként vasárnap 6,75 kilogramm morfiumot foglalt le a török rendőrség Isztambultól száz kilométerre, egy Fekete-tenger partján fekvő faluban. A most lefoglalt morfium az országban az előző öt évben lefoglalt mennyiség kétszerese – jelentette be a rendőrség szóvivője.
A török rendőrség szombaton szintén jelentős fogást könyvelhetett el, az ország délkeleti régiójában ugyanis 160 kilogramm heroint foglaltak le. Az akció során négy kábítószer-kereskedőt őrizetbe vettek.
Suller Attila, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) kommunikációs osztályának munkatársa lapunknak elmondta: a tavaly szeptember 11-i terroresemények, s az azóta Afganisztánban dúló háború erőteljesen visszaszorította a keleti ország kábítószer-termelését s -szállítását. Mivel hazánk – tranzit- és célországként egyaránt – beletartozik a kelet felől a nyugati országokba eljuttatni kívánt drogszállítmányok úgynevezett balkáni útvonalába, a visszaesés érezhető a magyar határokon is: a lefoglalt áruk mennyisége csökkent. Amíg 2000-ben a VPOP munkatársai összesen 790 kilogrammnyi kábítószert találtak (ebből 747 kilogramm volt a heroin), addig tavaly ennek csak harmadát, összesen 240 kilogrammnyit.
A klasszikus balkáni útvonal érinti Törökországot, Bulgáriát, Jugoszláviát vagy Romániát, Magyarországot, s onnan a nyugati országokat, egészen az elosztóhelyig – nyilatkozta Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. De nem minden esetben Magyarországon keresztül viszik a heroint nyugatra, mert például ismeretes egy szlovéniai elkerülőút is.
Magyarországon főleg a koszovói albán bandák rendezkedtek be heroinforgalmazásra, de manapság elég markáns pozícióra törtek a macedóniai albánok is – mondta Garamvölgyi László. A rendszernek megvannak a külföldi helytartói; főleg az albánok családi alapon szerveződnek. Egy részük otthonról irányítja a rendszert, egy részük pedig nyugaton, a köztesek pedig a helyi terjesztői hálózatot tartják a kezükben. Európai szinten 15-20 „nagykereskedő család” bonyolítja a forgalmat, mellettük persze ott vannak a törökök és az arabok is. Magyarországon nyolc-tíz kisebb csoport foglalkozik heroinnal, megoszlásuk szerint pedig több átfedéssel rendelkeznek más nációbeli társukkal.
A heroinpiacot nem olyan könynyű meggyengíteni – véli Garamvölgyi. Például az afganisztáni heroint – a háborúk és a tálib rezsim miatt – hamar fölváltotta a sziámi vagy a kínai kábítószer. De új szereplője például a heroinpiacnak jelenleg Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Pakisztán.
Az átrendeződés azonban csak átmenetileg érintette az árakat. Magyarországon jelenleg egy pakett – amely körülbelül egy gramm, s amelyet a végfelhasználónak négy pakettá hígítanak – nagykereskedelmi ára ötezer forint. A végfelhasználóhoz pedig háromezer forintért jut el egy hígított pakett.