Budapesten sehol nem épülhet 55 méternél magasabb ház – döntött tegnap a Fővárosi Közgyűlés. A javaslatot két változatban terjesztették a közgyűlés elé, ám elsőre egyik sem kapta meg a szükséges többséget, így a végleges döntés csak a megismételt szavazáskor született meg. Az elutasított változat szerint a Csepel-sziget északi részén épülhetett volna toronyház is, azaz legfeljebb 110 méter magas épület. A budai oldalon és Pest Hungária körgyűrű felőli részén 30 méternél magasabb házat nem lehet építeni. Ezenkívül csak az úgynevezett rozsdaövezetben épülhet legfeljebb 55 méter magasságú toronyház. A magas- házak építéséhez azonban minden esetben a fővárosi önkormányzat egyetértése szükséges.
Schneller István főépítész a közgyűlési vitában hangsúlyozta, hogy ezt a variációt a különböző hatóságok igényelték, hiszen forgalmi, parkolási, katasztrófavédelmi szempontból sem szerencsés a toronyház építése. Mint ismert, a XIII. kerületi önkormányzat a Teve utcai rendőrpalota mellett egy 65 méter magas ház építését tervezte, ám az ORFK tűz- és katasztrófavédelmi szempontok miatt ezzel nem értett egyet. A városrész vezetése egy évvel ezelőtt már megállapodott izraeli befektetőpartnerével a magasház felépítéséről, ám akkor ez a kezdeményezés kudarcba fulladt a főváros egyik rendelete miatt. Tegnap a fővárosi MSZP-frakció egy olyan módosító indítványt nyújtott be az előterjesztéshez, amely engedélyezte volna a Hungária körút–Váci út kereszteződésénél a magasház építését. Indítványukat azonban leszavazta a közgyűlés többsége. A vita után Demszky Gábor főpolgármester előterjesztői zárszavában hangsúlyozta: az emberek egy bizonyos magasság felett már nem szeretnek dolgozni, és ezt a félelmet megerősítette a szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadás is. Éppen ezért Budapesten nem gazdaságos a toronyházak építése, tehát befektetői igény sincsen. A főpolgármester a fideszes és MIÉP-es képviselőkkel, illetve Ráday Mihály SZDSZ-es városatyával egyetértésben azt hangoztatta: Budapest 150 évvel ezelőtt kialakult építési magasságát mindenképpen meg kell védeni. Az ellenzéki képviselők egyébként a külvárosi magasházak építését sem támogatták, a koalíciós többség viszont jóváhagyta ezt.
Többórás vita után fogadta el a közgyűlés a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi programját. A tervezet több ezer- milliárd forint elköltését célozza környezetvédelmi beruházásokra. Ezek közül kiemelkedik a közlekedés fejlesztése, amely a következő évtizedben 1900 milliárd forint elköltését kívánja. Vajda Pál főpolgármester-helyettes lapunk kérdésére elmondta: ezek a beruházások elsősorban a levegőszennyezettség mérséklését célozzák.
A szennyvíz kezelésére 180 milliárd, míg a hulladékgazdálkodásra 50 milliárd forintot irányoz elő a tervezet. Az ellenzéki városatyák a vitában azt hangsúlyozták: Budapest környezeti állapota katasztrofális állapotban van, és az elmúlt tíz évben romlott a legtöbbet. Vajda Pál főpolgármester-helyettes ezzel szemben úgy vélekedett: a környezeti állapot az elmúlt 15 esztendőben semmit nem romlott, és van olyan terület, ahol javult. Kiemelte: másfél évtizede még vasöntöde és bőrgyár is működött a főváros területén. A közlekedés fejlődése ugyanakkor valóban jobban szennyezi a környezetet és a levegőt, ám az nem szennyezettebb, mint 15 évvel ezelőtt. Vajda Pál arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt a problémát Budapest önmagában nem tudja kezelni, mert a levegőszennyezettség csökkentéséhez körutak, hidak és az M0-s megépítése szükséges, valamint be kell indítani a kilenc elővárosi vasútvonalat.
Mintegy 400 millió forintnyi támogatást kap a BKV Rt. újabb nyolc használt hannoveri villamos megvásárlásához – döntött a Fővárosi Közgyűlés. Mint ismert: a BKV egy évvel ezelőtt már megvásárolt 68 szerelvényt Hannover közlekedési társaságától, ám a forint erősödése miatt a főváros mintegy 400 millió forintot spórolt. A BKV igazgatósága még tavaly ősszel döntött arról, hogy opciós jogával élve további nyolc szerelvényt vesz meg Hannovertől. A tavalyi vásárlásból megmaradt 400 millió forint (amelyet a főváros most átad a BKV-nak) a vételár felét fedezi. Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője szerint a BKV ez idáig nem készített semmilyen utaselégedettségi felmérést a hannoveri villamosokról. Ellenvéleményként kifejtette, hogy világvárost nem lehet leselejtezett, használt járgányokkal fejleszteni, új járművekre van szükség.
A Fővárosi Közgyűlés nagy többséggel szavazta meg az úgynevezett egészségpolitikai cselekvési programot, amely alapján a következő 15 évben mintegy 80 milliárd forintot költenek el az ágazat fejlesztésére.
Nem szavazta meg az MSZP a fővárosi költségvetés módosításáról szóló előterjesztést, így egyelőre 65 milliárd forinttal lesz kevesebb a budapesti büdzsé főösszege. A szocialisták azért nem támogatták a javaslatot, mert a közgyűlés többsége elutasította azt az indítványukat, hogy 350 millió forintot adjon a főváros a XV. kerület, Bánkút utcai villamospálya felújítására. Információink szerint a nem várt fordulathoz közrejátszott az is, hogy az ellenzék mellett az SZDSZ sem támogatta, hogy magas, illetve toronyház épüljön Angyalföldön a Hungária körút és a Váci út kereszteződésénél.
Aláírta tegnap a BKV a Bartók Béla út felújításáról szóló két szerződést a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégekkel. Ennek értelmében az útvonal a Móricz Zsigmond körtér és Tétényi út közötti szakaszát a Gárdonyi 2002 Kht. újíthatja fel 2,015 milliárd forintért. A körtér és a Szent Gellért tér közötti szakasz rekonstrukcióját a Strabag Kft. végzi összesen 3,730 milliárdó forintért. A két szerződés az útburkolat felújításáról szól. A külső szakaszon 1,1 km hosszúságú utat, illetve a Kosztolányi Dezső teret kell felújítani. Ez 24 ezer négyzetméternyi útburkolatot és a teljes járdaburkolatot jelenti. A belső Bartók Béla út és a Szent Gellért tér felújítása során összesen 20 ezer négyzetméter útpályafelületet és több mint 12 ezer négyzetméternyi díszburkolatot kell kiépíteni. Emellett a Strabag Kft. építi meg a Móricz Zsigmond körtéri gyalogos aluljárót is.
origo.hu
Határozottan reagált a rendőrség Hadházy legújabb terveire
