A választási kampány finisében járva mennyire tartja sikeresnek a kormánypártok eddig megvalósított kommunikációs stratégiáját?
– Az ellenzék harsány, negatív kampányával szemben – amely a kormány törekvéseit és eredményeit próbálja kétségbe vonni, illetve a tényeket igyekszik elferdíteni – a polgári pártok kommunikációja visszafogottabb, higgadtabb és minden eszközzel az elmúlt négy évben elért fejlődést, az emberek számára is kézzel fogható sikereket hangsúlyozza. Erre építve próbáljuk minél több szavazóval megismertetni és elfogadtatni a jövőbeli vállalásainkat. Úgy tűnik, az emberek megértették, hogy negatív kampánnyal, napi hazugságokkal ideig-óráig ugyan el lehet érni taktikai eredményeket, de utána azok átlátszóvá válnak és kipukkadnak, mint egy léggömb: akár a román munkavállalókkal történt riogatást, akár a kormányfő bostoni repülőútjából kreált botrányt nézzük. A választási siker ugyanakkor egyáltalán nem csupán a kommunikációs stratégia függvénye. A kormánykoalíció „kampánya” gyakorlatilg már négy éve tart, hiszen a kormány intézkedései és az Országgyűlés többsége által meghozott döntések azok, amelyek alapján a választók majd megítélik, kinek szavazzanak bizalmat az elkövetkező időszakra. A kommunikációs stratégiánk már csak arra irányul, hogy a nemzettel közösen elért eredményeinket minél szélesebb körben tegyük ismertté.
– A kiélezett küzdelemnek számos politikai elemző szerint pozitív hatása is lehet, mivel mozgósíthatja a szavazókat a választási részvételre, ez pedig inkább a jobboldalnak kedvez.
– Érdekes módon ma minden párt – még a kisebbek is, amelyeknek hátrányt jelenthet a magas részvételi arány – voksolásra buzdítja az embereket. Talán az előző választások rossz tapasztalata miatt, amikor néhány megyében, illetve választókerületben érvénytelen volt az első forduló. A nagyarányú részvétel nem az egyes pártok, hanem a legitimitás szempontjából lenne a leghasznosabb. Úgy látom, áprilisban jóval többen mennek majd el szavazni, mint 1998-ban, akár az 1990-es szintet is megközelíthetjük. Persze az utolsó pillanatokban sok minden közbejöhet, még az időjárási körülmények is befolyásolhatják a részvételt.
– Mennyire ítéli reálisnak a Fidesz–MDF által vezetett polgári szövetség számára az abszolút többség, tehát a szavazatok több mint ötven százalékának megszerzését?
– Ez a célunk, erre is számítunk, ezért van nagy jelentősége a vasárnapi első fordulónak, ahol a kérdés lényegében eldőlhet, hiszen a listás eredmény és az egyéni választókerületekben megszerzett első helyezések száma alapján majdnem teljes biztonsággal megállapítható lesz, hogy sikerül-e abszolút többséget szereznünk. Az MSZP elbizonytalanodását mutatja az is, hogy kihátrált a miniszteri vitából és láthatóan Medgyessy Péter sem óhajt kiállni Orbán Viktorral szemben. Persze ezt is megpróbálják különböző manőverekkel és a közvélemény félrevezetésével a maguk javára fordítani, de a legfrissebb felmérések szerint egyre kevesebben hisznek nekik.
– Kérdés ugyanakkor, hogy milyen arányban tud hozzájárulni a polgári oldal választási eredményéhez az MDF. Egyáltalán, fel lehet mérni, hogy mekkora erőt képviselnek?
– Konkrét számokkal valószínűleg nem lehet válaszolni erre a kérdésre, de az biztos, hogy a Fidesszel létrehozott választási együttműködési megállapodás után jelentősen megnőtt a Fidesz–MDF közös lista támogatottsága, tehát az összefogás ténye a legfontosabb. Az is kétségtelen, hogy a demokrata fórum 1990-es társadalmi bázisa soha nem hagyta el a polgári oldalt, hiszen 1998-ban ugyan – attól félve, hogy szavazata elvész – nem az MDF-re adta voksát, de a Fideszt és a két párt közös jelöltjeit messzemenően támogatta. Most még jobb a helyzet, mivel a közös lista következtében senki nem kényszerül arra a fájdalmas lépésre, hogy a polgári oldal győzelme érdekében más pártra szavazzon.
– Néhányan attól tartanak, hogy az MDF a következő parlamenti ciklusban teljesen elveszíti önállóságát és gyakorlatilag beolvad a Fideszbe. Ennek előjeleként értékelik, hogy a választási kampányban nem érzékelhető a demokrata fórum jelenléte.
– Valóban megjelentek a sajtóban is ilyen vélemények, illetve számos téves információ. A tény az, hogy a Fidesszel kötött megállapodás után jóval erősebbek lettünk, 27 képviselőjelöltünk indul eséllyel a választáson, ez pedig közel kétszerese a jelenlegi frakció létszámának. Az MDF tehát nagy valószínűséggel a harmadik legnagyobb erő lesz a következő parlamentben. A kampányban való részvételünket ért kritika sem állja meg a helyét, hiszen minden megyében van egy vagy több MDF-es közös jelölt, de tagjaink természetesen kiveszik részüket a Fidesz által állított közös jelöltek kampányából is. Az érzéki csalódás oka talán az lehet, hogy a jelöltjeink többsége vidéki választókerületben végzi a kampánytevékenységet és így ritkábban kerül be az országos híradásokba.
– A képviselőjelöltek mellett a párt általános programját is meg kell mutatni a kampányban, ez azonban gyakorlatilag megegyezik a Fidesz programjával, így nincsenek önálló üzenetek.
– A választási megállapodásban rögzítettük a két párt közös programját, tehát minden olyan döntés, amelyről a különböző kormánypárti kampányesemények kapcsán hallhatunk, az MDF 12 éves programjának is a részét képezte, akár a családtámogatási rendszerről, akár a kedvezménytörvényben vállalt kötelezettségekről essen szó. A Jövő elkezdődött címet viselő program minden kiadványán megtalálható az MDF emblémája, ez is egyértelművé teszi, hogy az elképzeléseinket közösen alakítottuk ki. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a kampány technikai kivitelezésében és a kampányelemek megtervezésében a Fidesz nagyobb részt vállalt, de ezt a két párt közötti jelenlegi különbség indokolja is.
Áll a bál a Premier League-ben: a csapatkapitány összebalhézott a szurkolókkal
