Ösztönzésre épülő gazdaságfejlesztési koncepció

A Széchenyi-terv hét programjának megvalósításához tavaly 230 milliárd forintnyi költségvetési forrás állt rendelkezésre. Az állami társfinanszírozás segítségével több mint 650 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődött az országban. A múlt év során és az idei első negyedévben összesen 130 milliárd forint került a költségvetésből azokhoz a vállalkozókhoz és cégekhez, amelyek életképes terveikhez kérték az állam segítségét.

Hunyor Erna
2002. 04. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Széchenyi-terv programjai közül a vállalkozáserősítő, a lakástámogatási, a turizmusfejlesztési, valamint a regionális gazdaságépítési pályázatokat kezeli a Gazdasági Minisztérium (GM). Ezekre a pályázatokra öszszesen 13 697 pályázat érkezett be 167 milliárd forintos támogatási igénnyel, közülük 10 710 nyert 118,9 milliárd forintnyi támogatást. A megítélt, csaknem 119 milliárd forint állami forrás 463 milliárd forint értékű beruházást indított el, amellyel több mint 34 ezer új munkahely létesült. A program sikerét jelzi, hogy a Széchenyi-terv ma már átfogja az országot, minden második településen új beruházás, fejlesztés valósul meg az állami ösztönzőerő segítségével. A pályázatok 84 százaléka vidékről érkezett, a nyertesek 14 százaléka budapesti. Olyan nagy „húzóprogramok” erősödtek meg, mint a lakásépítés, az egészségturizmus és a vállalkozáserősítés.
A Gazdasági Minisztérium adatai szerint a Széchenyi-terv nyertes pályázatai részére megítélt támogatások kifizetése a feltételek szigorúsága miatt a következő hetekben-hónapokban fog érezhetően felgyorsulni. Az idei év első negyedévének végére már majdnem 130 milliárd forintra emelkedett a kifizetett támogatások teljes összege. Ezt indokolja, hogy a pályázatok utánfinanszírozásúak voltak, ám ezen a téren kedvező változás történt, mert belépett az előleg intézménye. A hazai gyakorlattal szemben az Európai Unióban az ilyen pályázatoknál akár két-három év is eltelhet, míg a kifizetések elkezdődnek.
A vállalkozáserősítő programban egy forint állami támogatással együtt 5,9 forint mozdult meg a gazdaságban, így az összességében 283 milliárd forint értékű fejlesztéssel modern termelőkapacitások kiépítését, a kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítését, valamint a külföldi működő tőke betelepülését eredményezte. A programok segítségével létrejövő fejlesztéseknek köszönhetően alakult ki a legtöbb új munkahely. A legnagyobb támogatást a vállalkozáserősítő programra beérkezett pályázatok kapták, majdnem 48 milliárd forintot.
A Széchenyi-tervben több mint 8900 bérlakás építése kezdődhet meg. A pályázók az állami támogatású lakásprogram indulási évében, vagyis 2000-ben, majd tavalytól már a Széchenyi-tervben eddig összesen 43 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásban részesültek. A megítélt állami támogatás háromnegyede a szociális helyzetük alapján rászorulók lakhatását segíti. A program tavaly új elemekkel bővült, és ma már a szociális és a költségelvű bérlakások építése mellett pályázni lehet a fiatalok részére épülő garzonházak, idősek otthona és nyugdíjas házak építésére is. Ehhez kapcsolódik, hogy a lakásprogram kamattámogatásai révén az építési hitelek állománya több mint 138 milliárd forinttal emelkedett, a jelzáloglevelek kamattámogatásával nyújtott hitelek öszszege a múlt évben pedig 23 milliárd forintra nőtt. A program sikerét jelzi az is, hogy tavaly 28 ezer új lakás készült el, miközben 48 ezer új építési engedélyt adtak ki a hatóságok. Ehhez a programhoz kapcsolódnak a legsikeresebbnek bizonyuló energiatakarékossági pályázatok is.
A vállalkozások fejlődését segítette az is, hogy a Széchenyi-tervben elkészült az ipari parkok fejlesztésének tízéves programja, amelynek segítségével a logisztikai centrumok, innovációs központok fejlesztéséhez nyújtott támogatás tavaly meghaladta a 2,3 milliárd forintot. Ez azért is nagyon lényeges, mert ezáltal tizenegymilliárd forintos fejlesztés indult el. A 146 ipari park közül
49 kapott központi támogatást, amelyből 47 százalékos arányban részesültek a Dunától keletre fekvő térségek, 28 százaléka jutott a dunántúli országrészbe, és 25 százalékos arányt képviseltek a fővárosi és a budapesti agglomeráció települései. A támogatások döntő részét a fejlődés kezdeti szakaszában lévő ipari parkok kapták, például a Tiszántúlon azért, hogy a külföldi működő tőke bevonásához megteremtsék a feltételeket. A Dunántúlon elsősorban a kis- és a középvállalkozások betelepítésének feltételeit támogatta a program, a fővárosi agglomerációban pedig egy új innovációs-logisztikai gyűrű kialakításához biztosítottak kedvező infrastrukturális lehetőségeket. Az ipari parkok 2001-ben rendkívül gyors növekedési ütemet értek el. A betelepült vállalkozások száma kétszázzal bővült, a termelőberuházások állománya pedig 660 milliárd forintról ezermilliárdra növekedett. A parkokban dolgozó vállalkozások árbevétele 2700 milliárd forintról 3300 milliárdra nőtt, ezen belül az exportárbevételük 2200 milliárd forintról 2500 milliárdra növekedett, és itt termelik az ipari export 38 százalékát.
A turizmusfejlesztési programokra a múlt évben több mint harmincmilliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a GM. A program fontos eredménye, hogy az ország valamennyi kistérségében, több mint 450, vagyis minden hetedik településen kezdtek valamilyen turisztikai fejlesztésbe.
Világviszonylatban a turizmus az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat. Gazdasági jelentőségét jelzi, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP-nek tizenkét százaléka a turizmusból származott, és 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. A turizmussal foglalkozó világszervezetek előrejelzései szerint az ágazat forgalma a következő tíz évben várhatóan megkétszereződik. 2010-re a világturizmus bevételei – évi négy-öt százalékos növekedéssel számolva – várhatóan 6800 milliárd dollárra emelkednek.

A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. Jól mutatja ezt, hogy Magyarországon 1990 és 1999 között a turizmusból származó devizabevételek – rendkívül alacsony importtartalom mellett – megnégyszereződtek. Szakértői becslések szerint hazánkban a bruttó nemzeti terméknek már több mint egytizede a turizmusból származik, és az ágazat majd 250 ezer főnek nyújt megélhetést. Egyedül a hatszázmillió dollár összértékű szállodaépítési boom több mint tízezer új munkahelyet teremt.
A turizmus elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Amíg hazánkat évente harmincmillióan keresik fel, és ezzel a Föld legkedveltebb célállomásai között a 14. helyen állunk, addig a turisztikai bevételek nagysága szerint még csak a világ turizmusának középmezőnyében a 38. helyet foglaljuk el.
A kedvező általános gazdasági hatások csak akkor érvényesülnek Magyarországon, ha egyre inkább az igényesebb termékekkel versenyző, minőségi turizmus felé fordul az ágazat. Ehhez a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának legfontosabb célja a külföldi turizmus hatékonyságának növelése nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek fejlesztésével, valamint a szolgáltatások színvonalának emelésével.
A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja hat alprogramra épül: gyógy- és termálturizmus, konferenciaturizmus, tematikus parkok (élményparkok), kastély- és várturisztikai, turisztikai információs rendszerek, valamint egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztésének alprogramjára.
Magyarország nemzetközi öszszehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel és rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal bír. Az egyedi előnyök következtében a gyógy- és termálturizmus a nemzetgazdaság egészére is jelentős, pozitív hatást fejt ki, hiszen a vendégek által elköltött minden újabb száz forint 167 forintnyi pótlólagos termelést indukál, a turizmusban elköltött minden újabb száz forint után a nemzetgazdasági munkajövedelmek 75 forinttal növekednek, a gyógy- és termálturizmusban létrejövő minden száz új munkahely pedig a nemzetgazdaságban további kétszáztizennégy új munkahelyet teremt.
A Széchenyi-terv támogatja a horgászturizmus fejlesztését is, amelyre idén egy–húsz millió forint összegű támogatás igényelhető. A lovas turizmus támogatása szintén kiemelt területté vált. A lovas turisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő turisták költése a szakértői becslések alapján túralovaglás során naponta a 160 euró körüli összeget is eléri, átlagos tartózkodási idejük hat–tíz nap.
A tízéves egészségturizmus-fejlesztési program stratégiai célja, hogy Magyarország – az egyedülálló termálvízkincsre alapozva – az évtized végére vezető helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán. A tízéves programban százhatvan gyógy- és termálvízre épülő egészségturisztikai központ kialakítása érhető el. Az évtized végére negyven nagy, nemzetközi jelentőségű és vonzáskörű, hetven kisebb, országos jelentőségű és vonzáskörű, valamint további ötven helyi jelentőségű és regionális vonzáskörű egészségturisztikai központ kialakítására, minőségi fejlesztésére nyílik lehetőség.
A fejlesztési programmal 2010-re várhatóan megkétszereződik a látogatók száma, kétszeresére emelkedik az egy vendégre jutó költés, és megnégyszereződnek a hazai turizmus bevételei. Az egészségturizmus-fejlesztési program jelentős – évente 10-15 milliárd forintos – állami társfinanszírozása, valamint a vállalkozók és az önkormányzatok ezt többszörösen meghaladó fejlesztési ráfordításai következtében 2010-re az egészségturizmus a hazai turizmus meghatározó ágazatává, legerősebb fejlődési motorjává válik.
A Balaton-régió nagy esélye, hogy az egységesülő Európa középosztályainak – és benne a hazai gyarapodó középrétegeknek – egyik kedvelt turisztikai célterületévé váljon. A balatoni gazdaságfejlesztési program tíz év alatt százmilliárd forintos költségvetési forrással számol, amelynek 64 százaléka jut a turisztikai programokra, 22 százaléka a régió tudásgazdaságának erősítését, 14 százaléka pedig az életminőség javítását célzó programokat szolgálja. E program minden központi költségvetésből származó egy forintja további 3,2 forintnyi vállalkozói, önkormányzati és európai uniós forrás bevonására ad alkalmat. A program által megmozgatott vállalkozói tőke fele a turisztikai célok elérését, több mint egyharmada a tudásalapú fejlődést szolgálja.
A Széchenyi-terv turisztikai fejlesztési programjában kiírt pályázatokon tavaly 1600 pályázó, mint már említettük, harmincmilliárd forintnyi támogatást kapott. Az így odaítélt támogatás révén 104 milliárd forint összegű beruházás indulhat el, és 2200 új munkahely létesülhet. A támogatás 29,5 százalékát – tizenegymilliárd forintot – az önkormányzatok, a továbbbi 17,6 milliárd forintot pedig a vállalkozások nyerték. A támogatást elnyerő cégek fele mikro-, 31,3 százaléka kis-, tizenkét százaléka pedig közepes vállalkozás. A Széchenyi-terv eredménye, hogy napjainkig az ország valamennyi kistérségében, azaz több mint 450 településen kezdtek turisztikai fejlesztésbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.