Palkovics: Szociális függés vagy önrendelkezés?

A Munkástanácsok Országos Szövetségének hétvégi választmányi ülésén egyes szakszervezeti szövetségekkel szemben éles hangú kritikák fogalmazódtak meg. A bírálatok okairól Palkovics Imre, a szakszervezeti konföderáció elnöke nyilatkozott lapunknak.

Palkovics Imre szerint az elmúlt időszakban szakszervezeti körök részéről – főként az MSZOSZ részéről – azt a hozzáállást tapasztalták, amely csupán a direkt szembenállásra, feszültségkeltésre koncentrál. Az elnök lapunknak kifejtette: ez különösen akkor helytelen magatartás, amikor Európa-szerte általános tendencia, hogy a szakszervezeteknek át kell gondolniuk a társadalmi, gazdasági, szociális problémákkal szembeni viszonyukat – mondta Palkovics.
Az elnök szerint azon túl, hogy az 1994 és 1998 közötti időszak – a munkabérek, a minimálbér és a nyugdíjak reálértékének csökkenése miatt – a munkavállalók szempontjából egyértelműen kedvezőtlenebb volt, mélyebb összefüggések alapján is össze kell vetni a két kormányzati periódust. Palkovics Imre úgy látja: azt kell eldönteni, hogy Magyarországon egy kiszolgáltatott, befolyás nélküli vezetés legyen-e hatalmon, amely tehetetlenül tűri a nemzetközi tőke nyomulását, vagy egy olyan kormány, amely – a rendelkezésére álló szűk mezsgyében – önálló tud maradni az erőteljes globalizációs folyamatban. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: természetesen nem lehet elszakadni az európai folyamatoktól, de el kell dönteni, hogy azok a terhek, amelyek a csatlakozással járnak, egyszerre, sokkszerűen zúduljanak a társadalomra, vagy pedig a terhelhetőség fokozatos növelésével vállaljuk azokat.
Palkovics szerint az emberek még elhiszik, hogy a „szabadság terheit vállukról levéve”, a kollektivizmus ígéretével nehéz helyzetben is segít rajtuk a baloldal. Kifejtette, hogy ezekkel az ígéretekkel nem lehet messzire jutni, mivel azokat a tehervállalásokat, amelyek a problémák megoldásához szükségesek, nem tudják másra hárítani, mint magára a társadalomra. Mindez tetten érhető Medgyessy Péter nyilatkozataiban – állította a Munkástanácsok elnöke – , aki egyrészt azt mondja, hogy a munkavállalók helyzetén kíván javítani, másrészt pedig azt, hogy nem szólna bele a multinacionális cégek árképzésébe. Palkovics szerint a konzervatív kormány családpolitikájában oly módon segít és ösztönöz, hogy megtermelt javaik egy részét adókedvezmények révén a családoknál hagyja. Aki nem termel, annak nem lehet mit otthagyni, arról segélyek formájában kell gondoskodni. Ha a magyar társadalom gyermekeiről segélyek formájában gondoskodunk – mondta az elnök –, az szociális függést, alattvalóságot eredményez. – A konzervatív felfogás viszont a társadalom egészének meghagyja az önállóságot, a szabad rendelkezési jogot – hangsúlyozta Palkovics Imre.
Véleménye szerint nehéz hinni az MSZP szakszervezeteknek tett ígéreteiben, miszerint javítanák az érdekvédők működési feltételeit. Palkovics emlékeztetett arra, hogy a Horn-kormány által ígért társadalmi-gazdasági megállapodás helyett létrejött Bokros-csomag megalkotásába semmi beleszólásuk nem volt a szakszervezeteknek.
– Ez volt az érdekegyeztetések mélypontja – jelentette ki Palkovics Imre, aki a szakszervezeti mozgalom jövőjéről úgy fogalmazott: nem árt, sőt a hitelesség szempontjából fontos, ha a szakszervezetekről tudják, hogy milyen politikai és ideológiai különbség van közöttük. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: a szakszervezeteknek meg kell próbálniuk olyan autentikus, hiteles tényezővé válniuk, hogy ne kelljen se egyik, se másik politikai oldalhoz szorosan csatlakozniuk.