Park helyett plaza épülne a Belvárosban

A környezetvédelmi és zöld szervezetek értetlenül állnak a Fővárosi Közgyűlés azon döntése előtt, amely a Városháza hátsó udvarának kereskedelmi célú hasznosítását támogatta. Az ingatlan hasznosításához közbeszerzési eljárást sem kell lefolytatni. Egyes fővárosi ellenzéki vélemények szerint a városvezetés már rég „lejátszotta”, ki kapja bérbe a mintegy 8000 négyzetméteres hasznos területű ingatlant. Atkári János főpolgármester-helyettes Luxembourgban az Európai Unió bankjával további hitelek felvételéről, a Belváros rehabilitációjáról és a 4-es metróról tárgyalt.

Tervek szerint 850 férőhelyes mélygarázst és egy kereskedelmi célú irodaházat – akár bevásárlóközpontot – létesítenének a zöld területtel igencsak hadilábon álló Belvárosban. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis úgy határozott: a felszín alatti létesítményre a majdani beruházóval akár 100 évre szóló bérleti szerződést is köthetnek. Mint ismeretes, korábban azt tervezték, hogy a mélygarázs fölé egy parkot építtetnek, erről azonban a közelmúltban letett a városvezetés.
A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András szerint rendkívül kevés a park a Belvárosban. Az egy főre jutó zöld terület mindössze négy négyzetméter, amely messze elmarad a nemzetközileg is kívánatosnak tartott 21-től. Beliczai Erzsébet, a Levegő Munkacsoport szakértője úgy véli: mélygarázsból és bevásárlóközpontból éppen elég található a belső kerületekben. Közölte: legalább a főváros mutathatna pozitív példát a városrészeknek egy lakhatóbb város érdekében.
Atkári János pénzügyekért felelős szabad demokrata főpolgármester-helyettes indoklása szerint azért tettek le a parkról, mert az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színház helyett végül zöld területet hoztak létre a felszínen. Az SZDSZ-es főpolgármester-helyettes korábban azt hangoztatta, hogy az Erzsébet téri park megépítését és a Városháza-tömb kereskedelmi célú hasznosítását az V. kerületi önkormányzat kérte a fővárostól.
Tóth Sándor, a főpolgármester-helyettes irodavezetője lapunkat úgy tájékoztatta: a mintegy 7-8000 négyzetméteres hasznos területű ingatlant nem értékesítik – tulajdonjoga továbbra is az önkormányzaté marad –, csupán egy fejlesztésről van szó. Ilyen esetben közbeszerzési eljárást a Legfelsőbb Bíróság egyik döntése értelmében nem kell lefolytatni. Az udvaron megépülő, maximum 850 férőhelyes mélygarázs fölött zöldet, tavat is tartalmazó sétálóövezet jön létre, amely mellett irodaház vagy egyéb kereskedelmi célú létesítmény építése lehetséges. Ez utóbbiakra szerezhet tulajdonjogot a beruházó. Tóth Sándor megjegyezte azt is, hogy a fővárosnak az V. kerület által megalkotott rendezési terv alapján kell eljárnia, amely többek között kizárja például a szexipari szolgáltatásokat.
A fővárosi ellenzék a közgyűlés ülésén kifogásolta azt is, hogy az előterjesztést több bizottság nem tudta megtárgyalni, így például a tulajdonosi bizottság sem foglalkozott az anyaggal. A jogi bizottság megtárgyalta ugyan az előterjesztést, ám annak csak néhány pontját támogatta. Mohosné Bortlik Eszter bizottsági elnök tudatta: előkészítetlennek és koncepció nélkülinek tartották az anyagot. A Károly körúti üzletsorral kapcsolatban elhangzott: 2004-től kártérítés nélkül is ki lehet költöztetni a bérlőket, ezért a főváros egyelőre nem tárgyal velük. A Fidesz– MDF–MKDSZ és a MIÉP-frakció a közgyűlés ülésén is park létesítését szorgalmazta a Városháza udvarára, ám ennek ellenére az MSZP–SZDSZ többségű testület a kereskedelmi hasznosítás mellett foglalt állást.
Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője szerint azért találták ki a közbeszerzési eljárás nélküli, úgynevezett atipikus szerződéses konstrukciót, hogy ne legyen igazi verseny az ingatlan hasznosítása során. – Nem tévedek sokat, ha azt mondom, hogy vélhetően egy Budapesten is ismert, külföldi érdekeltségű ingatlanfejlesztő cég valósítja majd meg a beruházást – tette hozzá Zsinka László. Megjegyezte: hiába szorgalmazták, hogy a fővárosi önkormányzat maga végezze el a parkosítást és a szükséges munkálatokat, erről hallani sem akartak a koalíciós képviselők.
A Belváros rehabilitációjához szükséges, mintegy tízmilliárd forintos hitelről, az új villamosok vásárlásához, több infrastrukturális nagyberuházáshoz kellő kölcsönről, a 4-es metróról és az EIB változó hitelpolitikájáról tárgyalt Atkári János főpolgármester-helyettes Luxembourgban a bank vezetőivel.
A főváros előrehaladott tárgyalásokat folytat az EIB-bel egy olyan hitel felvételéről, amelyet a budai alsó rakparti csatorna- és útépítésre, a hulladékégető korszerűsítésére és új villamosok beszerzésére fordítana. Az egyeztetésen felmerült, hogy a korábbiakkal ellentétesen a pénzintézet a költségek hetvenöt százalékára nyújtana általános hitelt, amelynek futamideje tizenöt esztenőnél hosszabb. A tárgyaláson a bank jelezte: továbbra is támogathatónak tartja a 4-es metró megépítését.