Prágai egyeztetés Benes-ügyben

A cseh parlamenti pártok vezetői a Benes-dekrétumok kérdésében a képviselőház elé terjesztendő határozati javaslatnak csupán az alapelveiben tudtak megegyezni. Jan Kavan külügyminiszter a találkozó után elmondta: egyetértés van abban, hogy a képviselőházban valamennyi párt által támogatható határozatot kell elérni, amely megnyugtatná a hazai közvéleményt és a külföldi partnereket is.

Egyszerű, nem provokáló, senkit sem támadó, ám egyértelmű nyilatkozatot várnak a szociáldemokraták és a polgári demokraták vezetői a két hét múlva esedékes képviselőházi dekrétumvitától. Kavan bejelentette: az eredeti elképzelésektől eltérően az Európai Parlament nem június 10-én, hanem a csehországi választások után vitatja meg a dekrétumok kérdését.
Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa, aki ma Prágába látogat, német és cseh lapoknak nyilatkozva hangoztatta, hogy a dekrétumok a múlt tartozékai és az EU bővítése során nem lesz szerepük. A hét elején, prágai villámlátogatásán Tony Blair brit miniszterelnök is azt hangoztatta, hogy a dekrétumok nem jelenthetnek akadályt Csehország uniós csatlakozása előtt.
A Mladá Frontá Dnes arra mutat rá, hogy az inkriminált dekrétumok mai látószögből ítélve is embertelenségről tanúskodnak, ezért minden külső nyomás nélkül foglalkozni kellene velük, már csak azért is, mert hiba olyan jogszabályokhoz ragaszkodni, amelyek összeegyeztethetetlenek a modern társadalom normáival.
A magyarországi választások első fordulója eredményeihez az idézett lap széljegyzetében kiemeli: e választásoknak az az üzenete a cseheknek, hogy az úgynevezett nemzeti érdekek és a nacionalizmus nem szükségszerű téma a választók számára. A magyarok ugyanis nem hallgattak a nemzeti érdekek jegyében pengetett húrokra, ám – írja a lap – Csehországban továbbra is ezen a hangszeren játszanak.
A csehországi képviselőházi választáson 29 párt és mozgalom kíván indulni – jelentették be Prágában a jelentkezési határidő kedd éjféli lejárta után. Václav Havel államfő június 14–15-re tűzte ki a választások időpontját. Pártok és mozgalmak számára a parlamenti küszöb öt százalék, míg a koalícióknak annyiszor öt százalékot kell szerezniük, ahány tagjuk van. A júniusi választáson csak egy koalíció kíván indulni, mégpedig a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt, és a Szabadság Unió–Demokrata Unió kétpárti koalíció, amelynek a parlamentbe való bejutáshoz tehát legalább tízszázalékos támogatást kell szereznie.
Négy éve, 1998-ban 18 párt és mozgalom kívánt indulni, de végül is csak 13 lett megméretve, mert a többiek nem teljesítették a törvény előírásait. Jelenleg valószínűleg azért nagyobb az érdeklődés, mert az indulás feltételei könnyebbek. Míg korábban minden választókerületben 200 ezer koronát kellett letétbe helyeznie egy-egy pártnak, addig ma csak 15 ezret. A választójogi törvény időközben elfogadott módosítása enyhítette az állami támogatások odaítélését is, ami szintén vonzó lehet a pártok számára. Korábban csak az a párt kapott állami támogatást, amely legalább három százalékot ért el a választáson, míg most ez a küszöb 1,5 százalék. Egy-egy megszerzett voksért 100 korona jár. A választókerületek száma az új felosztás szerint 14-re emelkedett.
Az öt parlamenti párt valamennyi kerületben indul, míg több párt csak egy-egy régióban. A legnagyobb választék Prágában lesz, ahol 25 párt és mozgalom kíván a választók kegyeiért versengeni. További öt kerületben 22 formáció indul, míg más kerületekben kisebb az érdeklődés és a konkurencia.