Egybehangzó jelzések szerint az izraeli kormány elhatározta, hogy örökre száműzi Jasszer Arafatot a palesztin önkormányzatú területekről. A kormány a palesztin vezető elűzésére vonatkozó indítvány előterjesztésére készül – közölte egy magas beosztású izraeli tisztségviselő. Az izraeli kabinettitkár megerősítette a Háárec című napilap beszámolóját, amely szerint az izraeli miniszterelnöki hivatalban a palesztin elnököt ostromlott ramalláhi hivatalában meglátogatni szándékozó európai diplomaták olyan választ kaptak: csak akkor találkozhatnak Arafattal, ha rábeszélik a palesztin vezetőt az emigrációra. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség úgy tudja, hogy Izrael egy európai országot javasolt a palesztin vezető száműzetési lakhelyének. Szaeb Erakat palesztin miniszter leszögezte: Arafat semmilyen körülmények között nem fogadja el a száműzetést.
Colin Powell tegnap egyébként több nyilatkozatában ellenezte az izraeli javaslatot. Az amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a palesztin vezetőnek fontos szerepet kell játszania a közel-keleti békefolyamatban, és nem szabad őt erővel eltávolítani Ramalláhból. „Hiszünk abban, hogy vezetőként felléphet a mostanában tapasztalható terrorista tevékenység ellen” – mondta Powell, aki szerint Arafat száműzetése csak azt jelentené, hogy ugyanolyan tevékenységet irányítana és ugyanolyan üzeneteket küldene, mint jelenleg. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor védelmébe vette az izraelieket. „Terroristákat üldöznek, fegyvereket koboznak el, megpróbálják lerombolni a terrorizmus infrastruktúráját, és ezt megérthetjük” – hangsúlyozta.
Mindeközben a palesztin autonómia fennhatósága alá tartozó Betlehem óvárosában kedden reggel tűntek fel az első izraeli harckocsik és páncélozott szállító harcjárművek. Izraeli katonák behatoltak a betlehemi Szűz Mária-templomba, és megöltek egy katolikus papot. Este egyébként százötvenen rekedtek a Születés templomában, miután az izraeli egységek megszállták a várost. Szemtanúk szerint az emberek az izraeli katonák lövöldözései elől menekültek be a templomba. Legalább húsz köztük a sebesült, akiket a papok látnak el. A szintén ciszjordániai Ramalláhban is heves tűzpárbaj robbant ki a palesztin biztonsági szolgálat főhadiszállását támadó izraeli alakulatok és az épületet védő palesztin biztonsági erők között. Izraeli harckocsik lövegei és harci helikopterek fedélzeti géppuskái lőtték Ramalláh közelében a palesztin biztonsági szolgálat erődített főhadiszállását. Közben izraeli katonák megakadályozták, hogy nyugati diplomaták lépjenek a városba. Európai diplomaták emlékeztetnek arra, hogy ez nemzetközi megállapodásokat sért. Az ostromlott Ramalláhban élő palesztinok kedd délután egy rövid időre elhagyhatták otthonukat, hogy élelemhez jussanak. Az AFP helyszíni tudósítása szerint az izraeli hadsereg néhány órára feloldotta az öt napja tartó szigorú kijárási tilalmat, hogy bevásárolhassanak helyi idő szerint 18 óráig. A ramalláhi kórház kedd délután közös sírt ásatott az épület előtt lévő parkolóban, ahol eltemették a péntek óta megölt palesztinokat. Az izraeli hadsereg alakulatai elfoglalták hétfőn este a ciszjordániai Túl-Karm városát és a Betlehem melletti Deisé menekülttábort is.
Az iráni támogatással harcoló libanoni Hezbollah szervezet tegnap reggel sorozatvetővel („katyusával”) lőtte az észak-izraeli Felső-Galilea körzetét. Most először érkezett hír a Hezbollah izraeli terület elleni támadásáról azóta, hogy az izraeli hadsereg huszonkét évi megszállás után 2000 májusában kivonult Dél-Libanonból. Izraeli katonai illetékesek attól tartanak, hogy a Hezbollah második frontot akar nyitni Izrael ellen, miközben a zsidó állam hadműveletet folytat a palesztin területeken – írta az AP. Ammánban, Jordánia fővárosában a zuhogó eső ellenére 80 ezren vonultak az utcákra, hogy tüntessenek a palesztinok sérelmére elkövetett „szörnyűséges izraeli bűncselekmények” ellen. A felvonulókhoz hat jordániai miniszter is csatlakozott, jóllehet a megmozdulás szervezői között ellenzéki pártok is voltak.
Bevetik-e az olajfegyvert? Irak és Irán tegnap egyaránt az olajfegyver bevetésének lehetőségét vetette fel a nyomásgyakorlás eszközeként az izraeli–palesztin konfliktus mélyülése láttán. A Kuala Lumpur-i iszlám értekezleten Nadzsib Szabri iraki külügyminiszter azt mondta: az arab országoknak joguk van „összehangolt politikával” nyomást gyakorolni Izraelre és azokra, akik Izraelt védelmezik. Szabri szerint az olajfegyver bevetését indokolttá teszi, hogy Izrael „terrorkampányt folytat a palesztinok ellen, és fenyegeti a Közel-Kelet békéjét és stabilitását”. Malajzia nem támogatta az iraki felvetést – Szaúd-Arábia és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai 2000 novemberében elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben elítélték az olajexport politikai célokra való felhasználását. A londoni nemzetközi olajtőzsdén tegnap délután a brent (májusi határidő) drágulása meghaladta az egy dollárt, a hordónkénti ár pedig a 27 dollárt. Később az ár 26,92 dollárra ment vissza, ez kerek egydolláros napi drágulásnak felel meg. Az árak emelkedését az izraeli–palesztin konfrontáció erősödése és az az iraki fenyegetés váltotta ki, hogy az ország beszünteti nyersolajexportját az Izraelt támogató országok megbüntetésére. (MTI)
Dél-Korea elnökével találkozott Donald Trump
