Szent György-lovagokat avattak Szegeden

Százharminchat lovagot és dámát avattak a Nemzetközi Szent György Lovagrend tagjává Szegeden. Lovaggá ütötték többek között Fónagy János közlekedési és vízügyi minisztert és Bartha Lászlót, Szeged polgármesterét. A lovagrend – amelynek tagjai 1323-tól a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát őrizték – főbb céljai között szerepel a keresztény erkölcsiség alapján a nemzet szolgálata és az elesettek gyámolítása.

Tűrd el ezt az ütést, de többet egyet sem. A Szent György Lovagrend közösségébe fogadlak – e szavak kíséretében érintette meg az avatandók jobb és bal vállát Karászy-Kulin János nagymester a Szegeden tartott szertartáson.
Bathelt Mária, a lovagrend budapesti priorja a lovagjelölteknek tartott beszédében elmondta: rendjük célja a nemzet szolgálata a keresztény erkölcsiség alapján, a magyar vitézi hagyományok ápolása, a középkor valós történelmének oktatása, illetve az elesettek gyámolítása. A lovagrend tagja lett mások mellett Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, Bartha László szegedi polgármester, Lukács János dandártábornok, Csongrád megye rendőrfőkapitánya, Balogh Zoltán alezredes, szegedi és Bende István alezredes, hódmezővásárhelyi rendőrkapitány.
A királyi alapítású lovagrendek sorában az első a magyarországi Szent György Lovagrend, amelyet 1323-ban hozott létre Károly Róbert. A névadó, Szent György libanoni származású katona volt, aki megvédte a hitük miatt üldözött keresztényeket, és végül maga is mártírként halt meg. A rend tagjai őrizték 1323-tól a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát. Az ország Mohács utáni szétszakadásával a lovagrend eltűnt, ám feloszlatását soha senki nem mondta ki. Visegrádi helytörténészek 1990-ben határoztak a magyarországi újjáélesztéséről, azóta 364 lovag és dáma lett tagja a lovagrendnek. A Nemzetközi Szent György Lovagrend tagja II. Erzsébet angol királynő és Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök is.