Szemtanúk szerint a fiatalember ejtőernyője a fordulási manőver következtében nagyon felgyorsult, süllyedési sebessége megnőtt, és a talajba csapódott. A szakember tájékoztatása szerint az ejtőernyő kupolájának felülete és az ugró személy súlyából számított érték meghaladta a javasoltat, azaz a fiatalember az átlagosnál kisebb kupolamérettel ugrott, de ejtőernyője megfelelt a magyar légügyi szabályoknak. A 29 éves P. Ákos 4000 méter magasból ugrott, ejtőernyője rendben kinyílt, de egy, a föld közelében végrehajtott manőver után, körülbelül 60 méter magasságból lezuhant, és a helyszínen életét vesztette. Az szerencsétlenül járt férfi azóta hazatért csapattársainak beszámolója szerint olyan fordulót hajtott végre, amilyenre tapasztalt ejtőernyősök is ritkán vállalkoznak.
Magyarországon csupán ajánlások vannak a kupola nagyságára vonatkozóan, használatát csak tanulók esetében korlátozzák. Az ejtőernyős- oktatások során pedig felhívják a tanulók figyelmét a földközelben végrehajott manőverek veszélyére.
A Magyar Légügyi Hatóság a csehországi vizsgálatok tanulmányozása és a magyar szemtanúk beszámolója után hozza meg a szükséges intézkedéseket – tette hozzá a Magyar Repülőszövetség ejtőernyős szakágának illetékese.
Az ejtőernyős-balesetek leggyakrabban földet éréskor történnek, Magyarországon 1999-ben fordult elő hasonló tragédia, az ugró akkor is életét vesztette.
Dél-Korea elnökével találkozott Donald Trump
